Kutya ABC

     A kedvtel�sb�l tartott fajt�k sokf�l�k lehetnek, de van egy, amelyik e c�lra az �sszes t�bbin�l alkalmasabb. Ez az uszk�r, melyet a Spektrum Telev�zi�n fut� Kutya ABC c�mû sorozat augusztus 4-i epiz�dja 17 �rakor (ism�tl�s: augusztus 5. 19 �ra) mutat be.
     Sz�nben �s m�retben k�l�nb�z�ek, de valamennyi v�ltozatuk teljesen megb�zhat�an viselkedik a gyerekekkel, t�k�letes t�rsa az id�sebbeknek, �s bar�ts�gos a t�bbi �llattal szemben. Nemcsak rendk�v�l rokonszenves �s kiemelked�en sz�p �llatok: a „vil�g legintelligensebb kuty�ja” megtisztel� c�met is ki�rdemelt�k.
     Volt egyszer egy munkakutya, pontosabban sz�lva egy remek v�zi apport�roz� kutya. Igaz ugyan, hogy a mai uszk�r �sei faragatlan k�lsejû �s szilaj jellemû vad�szok voltak, de az is igaz, hogy a modern szelekci� kiz�r�lag a t�rsas�gi kutya-jelleget vette figyelembe, �s ez az egyik legkedveltebb, vil�gszerte legink�bb elterjedt fajt�t eredm�nyezte. Az apas�got t�bb orsz�g is mag��nak k�vetelte, de a gy�ztes egy�rtelmûen Franciaorsz�g, hiszen az uszk�r �se minden bizonnyal a barbet, ez a kitûn� francia vad�szkutya. A mai uszk�r pedig nem sokban k�l�nb�zik a hajdanit�l: tov�bbra is nagyon szereti a vad�szatot, a lovakat, �s a nagy, ny�lt t�rs�geket.
     Az uszk�rt n�gyf�le m�retv�ltozatban – �ri�s, k�z�p, t�rpe �s toy,- valamint �tf�le sz�nv�ltozatban – fekete, feh�r, ez�st, barna �s apricot teny�sztik. A standard el��r�sai valamennyi�kre n�zve azonosak. Az �ri�suszk�r marmagass�ga 45–58 centim�ter, a k�z�puszk�r� 35 �s 45 centim�ter k�z�tt v�ltakozik. A t�rpeuszk�r 28–35 centim�ter magas, megjelen�s�ben �s ar�nyaiban a k�zepes v�ltozatra eml�keztet. A toy- vagy j�t�k v�ltozat marmagass�ga nem lehet t�bb 27 centim�tern�l.
     Az uszk�rokat tulajdonosaik el�szeretettel kozmetik�zz�k, trimmelik, bodor�tj�k. E kutyusnak k�t olyan tulajdons�ga is van – egy fizikai �s egy lelki adotts�g –, amely t�k�letesen alkalmass� teszi a n�gyl�b� „topmodell” szerep�re. Az egyik az, hogy sz�rzete kiv�l�an tûri a fodr�szati beavatkoz�sokat, nem rong�l�dik, s�t, a kozmetik�z�st�l egyre szebb� �s eg�szs�gesebb� v�lik. A m�sik adotts�ga az, hogy olyan m�rt�kû szimbi�zisban �l az emberrel, hogy b�rmif�le k�z�s elfoglalts�g hatalmas �r�met jelent a sz�m�ra. A hosszas kezel�seken is boldogan vesz r�szt, nem szenved, �s nem unatkozik.
     Az „igazi” uszk�r �rdekl�d�, sz�fogad� �s �letvid�m kutya, mindenki bar�tja. Ha nem �gy van, az nem �t, hanem a gazd�j�t kell, hogy min�s�tse!
     A sorozat k�vetkez� epiz�dj�nak (augusztus 7. 13.55, ism�tl�s: augusztus 11. 17 �ra, augusztus 12. 19 �ra) f�szerepl�je a harci kuty�k kir�lya, a val�s�gban oly nagyszerû, bar�ts�gos, ny�jas term�szetû eb, az amerikai pitbull terrier.
     Az amerikai pitbull el�dj�t az angol �s �r gyarmatos�t�k vitt�k be Amerik�ba az 1700-as �vek v�g�n, az 1800-as �vek elej�n.
     A kutyaviadalok szinte az emberrel egyid�snek tekinthet�k, de eredetileg szinte b�rmelyik nagy termetû, er�s �llkapcs� egyed potenci�lis harci kuty�nak sz�m�tott. Az 1600-as �vekig �ltal�nosan „bulldog”-nak nevezt�k �ket, de ez nem jelenti azt, hogy igazi, egys�ges fajt�t k�pviseltek volna. Vigy�zat! Ezek a bulldogok nem azonosak a mai angol bulldogokkal, amelyek mind�ssze t�voli �seiket tisztelhetik benn�k. Az akkori p�ld�nyok sokkal hosszabb l�b�ak, ny�l�nkabbak �s karcs�bbak voltak, �s alig hasonl�tottak k�s�i ut�daikhoz.
     Csak a 18. sz�zad v�ge fel� sz�letett meg az az �tlet, hogy olyan vonalakat hozzanak l�tre, amelyek meg�rzik �s ut�daiknak is tov�bbadj�k a gy�zelemhez sz�ks�ges tulajdons�gokat. Ezek k�z�l a legfontosabb az agresszivit�s �s a f�jdalom tûr�se, valamint az er�, a kitart�s �s a gyorsas�g. Az akkori bulldog rendelkezett ugyan e tulajdons�gok n�melyik�vel, de az agresszivit�s �s a gyorsas�g nem tartozott k�z�j�k. �ppen ez�rt olyan kuty�kkal akart�k keresztezni, amelyek birtok�ban voltak ezeknek az adotts�goknak. A v�laszt�s nem is eshetett volna m�sra, mint a terrierekre, amelyek az agresszivit�s vitathatatlan bajnokai.
     �gy sz�lettek meg az �gynevezett „Bull and Terrierek”, de val�di fajt�r�l m�g mindig nem lehetett besz�lni, mivel teny�szt�ik tov�bbra is kiz�r�lag a harci k�szs�get tartott�k szem el�tt, �s a t�bbi tulajdons�gukkal nem t�r�dtek. Csak a kutyaviadalokat betilt�, 1835-ben kiadott rendelet megjelen�se hozott valami v�ltoz�st. No nem a fogad�k mentalit�s�ban, akik titokban tov�bb folytatt�k a viadalok rendez�s�t, �s sajnos folytatj�k, mind a mai napig. De a kutyateny�szt�s fejl�d�s�vel akadtak olyan emberek, akik a Bull and Terrierekre t�maszkodva �j ki�ll�t�si t�pus megalkot�s�ra t�rekedtek, �s csiszolgatni kezdt�k az egyes tulajdons�gokat, bele�rtve az �llatok h�rhedt agresszivit�s�t is. Ennek a teny�szt�i munk�nak az eredm�nye a mai amerikai Staffordshire terrier, a Staffordshire Bull terrier �s a bullterrier.
     A sorozat tov�bbi augusztusi epiz�djai (augusztus 14. 13.55, ism�tl�s: augusztus 18. 17 �ra �s augusztus 19. 19 �ra) a d�n doggal, illetve (augusztus 21. 13.55, ism�tl�s: augusztus 25. 17 �ra �s augusztus 26. 19 �ra) a shar-peivel, a mopsszal �s a francia bulldoggal foglalkozik.