Itt a tavasz, t�madnak a bolh�k �s a kullancsok

A jobb id� be�llt�val megjelennek a kuty�k legjelentõsebb k�lsõ �lõsk�dõi, a kutyabolh�k is. Alig van olyan kutya, amely ne tal�lkozott volna ezekkel az apr�, sz�rnyatlan, v�rsz�v� rovarokkal, amelyek csak idõszakosan tart�zkodnak kedvenceinken. Legjelentõsebb k�rt�tel�k az �n. bolhaekc�ma, ami kuty�nk k�m�letlen vakar�dz�s�ban, bõrgyullad�s�ban �s szõrhull�s�ban jelentkezik. Ezenk�v�l a bolh�k egyes galandf�rgek k�ztigazd�i is. Ha kir�ndul�saink gyakrabb� v�lnak ( esetleg vad�szni vagy v�zk�zelbe megy�nk ), kedvenc�nket v�rsz�v� kullancsok t�madhatj�k meg. Ezeknek a k�rtevõknek a legnagyobb jelentõs�ge az, hogy sz�mos �llati �s emberi betegs�g, p�ld�ul a kuty�ra hal�los bab�zi�zis �s az embert is vesz�lyeztetõ Lyme-k�r, k�rokoz�j�nak fenntart�i �s terjesztõi. A kuty�k bab�zi�zis�t a v�rben �lõsk�dõ apr� parazit�k okozz�k, a kuty�kn�l v�res vizel�s, s�rgas�g, magas l�z �s elesetts�g jelentkezik. A Lyme-k�r legjellemzõbb t�nete a kullancs sz�r�si hely�n keletkezõ k�r alak� bõrp�r.
N�h�ny tan�cs a kutyatart�knak a bolh�k �s kullancsok k�rt�tel�nek megelõz�s�re:
-K�sz�lj�n fel a tavaszi bolhainv�zi�ra! Kezelje kuty�j�t olyan szerekkel ( pl. spray, cseppek, nyak�rv, tabletta, stb. ), amelyek t�voltartj�k a bolh�kat kedvenc�tõl!
-Bolhaekc�ma, illetve bab�zi�zis �s Lyme-k�r jelentkez�s�n�l halad�ktalanul vigye kuty�j�t �llatorvos�hoz!
-Ha szabadba viszi kuty�j�t, k�sz�lj�n fel a kullancsok ellen ( fõleg vad�szkuty�k eset�ben, erdei �s v�zparti kir�ndul�sok alkalm�val elengedhetetlen ez ) olyan szerekkel, amelyek a kuty�j�ra esõ kullancsok megtapad�s�t megakad�lyozz�k!
-A bab�zi�zis �s Lyme-k�r megelõz�s�re felt�tlen�l oltassa be kedvenc�t, ezek az olt�sok 1 h�napos, illetve 1 �ves v�detts�get adnak!

Itt a tavasz, szerelmesek lesznek az �llataink is

A tavasz kem�ny megpr�b�ltat�sok el� �ll�tja a kutya- �s macskatart�kat. M�r maga a t�zel�s, illetve ivarz�s is el�g hangos �s l�tv�nyos: a t�zelõ szukakuty�k szomsz�ds�g�ban lak� bõv�rû kan kuty�k k�pesek eg�sz �jjel ny�sz�teni �s a h�zunk k�r�l tany�zni, az ajt�t kaparni �s a vadonat�j ker�t�st szinte lerombolni, illetve a macsk�k eg�sz �jjel tart� hangversenyt k�pesek csapni. A kuty�k elsõ t�zel�si idõszak�ban ( a kisasszonyok �ltal�ban 7-1O h�napos korban v�lnak nagyl�nny� ) a nemk�v�natos vemhess�g elker�l�s�re aj�nlhat� a fokozott �bers�g a gazd�k r�sz�rõl, a s�t�k idõpontjainak �s helyeinek gondos megv�laszt�sa ( ne cs�csidõben �s ne a legzs�foltabb parkban ), esetleg olyan szagk�z�mb�s�tõ spray haszn�lata, amely n�h�ny �r�ra k�z�mb�s�ti az ivarz� szuka szag�t. A k�sõbbi t�zel�sek sor�n ( �ltal�ban tavasszal �s õsszel leggyakoribb a t�zel�s ) v�laszthatunk k�l�nb�zõ hormonk�sz�tm�nyek k�z�tt. A t�zel�st elhalaszt� injekci�t k�t t�zel�s k�z�tt kell a kuty�nknak megkapnia, �gy a k�vetkezõ t�zel�s kimarad. Vannak olyan tablett�k, amelyek a fogamz�st akad�lyozz�k meg, ha t�zel�s alatt adjuk be. Ha azonban �bers�g ide, fokozott k�r�ltekint�s oda, a tettrek�sz kan kuty�k had�b�l egy rafin�lt, amelyek falk�ba verõdve k�s�rnek benn�nket napi s�t�nkra ( �ltal�ban a legkev�sb� kedvenc�nkhez illõ kever�kkutya ), p�r pillanat alatt �r�met szerzett t�zelõ szuk�nknak, mielõbb el kell vinni kedvenc�nket �llatorvoshoz. L�tezik ugyanis olyan injekci� kuty�kn�l, aminek k�tszeri bead�sa ( a balesettõl sz�m�tott 3. �s 5. napon ) fogamz�sg�tl�st okoz ( a megterm�keny�tett petesejtek nem lesznek k�pesek letapadni a m�h fal�ra ). Egyes, nem is t�l ritka esetekben sor ker�lhet kuty�k ( fõk�nt nem megfelelõen pedigr�s �s kever�kkuty�k, valamint d�ntõ t�bbs�g�ben szukakuty�k ) ivartalan�t�s�ra. Az esetek d�ntõ t�bbs�g�ben ez k�nyszerbõl t�rt�nik. A kan kuty�k her�l�se egyes esetekben t�rt�nhet pl. az�rt, mert kettõ vagy t�bb kan kutya egyszerûen nem tud egym�s mellett nyugodtan �lni, vagy mert a kan kutya gyakran elcsavarog, vagy ha egy kan �s szuka nem tarthat� k�l�nv�lasztottan. T�rt�nhet a her�l�s gy�gy�t� jelleggel is, amikor a nemi szerveket megt�mad� betegs�gben szenved kuty�nk. A szuk�k ivartalan�t�s�nak ( misk�rol�s, petef�szek-, illetve m�h- �s petef�szek-elt�vol�t�s ) oka lehet a tulajdonos k�v�ns�g�nak teljes�t�se, aki m�r unja, hogy a t�zel�ssel kellemetlen viselked�s, nyugtalans�g j�r, a v�rz�s bepiszk�tja a lak�st, a kertbe k�bor kan kuty�k j�rk�lnak, fõleg, ha m�r t�bb nemk�v�nt vemhess�get kellett eddig is megsz�ntetnie vagy pedig a k�lyk�ket elaltatnia. A gy�gykezelõ jellegû ivartalan�t�sok okai lehetnek a m�h �s a petef�szek k�l�nb�zõ megbeteged�sei. A macsk�k �vente l�nyegesen t�bbsz�r ivarzanak, mint a kuty�k. Ivarz�s k�zben a cical�nyunk magatart�sa ( �ltal�ban akkor, ha nagy becsben tartott vacsoravend�g �rkezik hozz�nk ) szinte m�r felh�bor�t�an erk�lcstelen lehet ( hemperg�s, ny�vog�s, szinte felk�n�lja mag�t ). A macsk�k r�sz�re is l�teznek fogamz�sg�tl� �s ivarz�st megelõzõ tablett�k �s injekci�k. De ha macsk�nkat nem akarjuk teny�szteni, nyugodtan aj�nlhatom az ivartalan�t�s�t, mint a v�gleges megold�st. A kand�r macsk�k her�l�se ut�n az �llat nem locsolja sz�t bûz�s v�lad�k�t b�torokra, szõnyegekre, f�gg�ny�kre, leszokik arr�l, hogy nemi �szt�n�tõl ûzve, ha kell, kilom�tereken �t keresse az ivarz� nõst�nymacsk�kat. Ekkor k�borl�sa sor�n rengeteg vesz�lynek van kit�ve ( pl. g�zol�s, agyonver�s, m�rgez�s, stb. ). A k�bor macska k�nnyen v�lik betegs�gek ( pl. veszetts�g, b�lf�rgess�g, stb. ) hordoz�j�v�, a riv�lis kand�rokkal folytatott harcai sor�n pedig s�lyos sebekkel ker�l haza, esetleg csak hetekkel k�sõbb. Ivartalan�t�suk ut�n agresszivit�suk cs�kken, tiszt�bb� v�lnak, �rzelmileg jobban k�tõdnek gazd�jukhoz. Nem fognak elh�zni �s sem intelligenci�jukat, sem j�t�koss�gukat nem vesztik el. A kand�rok nagyon term�kenyek, ennek eredm�nye rengeteg nem k�v�nt kiscica, amelyek nagy r�sze otthontalann� v�lik �s k�borolni kezd. A kand�rok ivartalan�t�sa m�r �ltal�ban 6 h�napos koruk ut�n lehets�ges, ha el�rt�k teljes fejletts�g�ket �s m�r mutatkoznak a nemi viselked�s jellemzõi. A nõst�ny macsk�k ivartalan�t�s�val ( misk�rol�s ) megszûntetj�k az ivarz�ssal j�r� kellemetlen viselked�st, nyugtalans�got, nem k�v�nt vemhess�get. A nõst�nymacsk�k ivartalan�t�sa szint�n m�r kb. a 6. h�napos korukt�l lehets�ges, ha el�rt�k teljes kifejletts�g�ket �s megvolt az elsõ ivarz�suk.

Kuty�k v�dõolt�sair�l

A v�dõolt�sok feladata, hogy megv�dje az �n kuty�j�t bizonyos fertõzõ betegs�gekkel szemben. Ha a kuty�kat nem r�szes�tj�k megfelelõ v�dõolt�sokban, nagy annak a kock�zata, hogy az �llat megkapja valamelyik v�gzetes fertõzõ betegs�get ( m�g akkor is, ha kuty�ja �lland�an csak lak�sban tart�zkodik, ugyanis l�teznek nagyon ellen�ll� �s rag�lyos k�rokoz�k is ). Ha az illetõ betegs�g nem a legvesz�lyesebbek k�z� tartozik, akkor is fontos v�dekezni ellene, ugyanis a s�lyosan megbetegedett �llatot esetleg nem lehet megmenteni, vagy csak hosszadalmas, szenved�sekkel teli �s k�lts�ges m�don gy�gykezelhetõ. V�dõolt�sokkal sajnos nem minden fertõzõ betegs�g ellen lehet v�dekezni, azonban a legelterjedtebb �s legvesz�lyesebb betegs�gek ellen igen. Az emberre is hal�los betegs�g, a veszetts�g elleni v�dõolt�ssal minden kuty�t k�telezõ beoltatni. A haz�nkban k�t legelterjedtebb �s legvesz�lyesebb betegs�g a parvov�rusos b�lgyullad�s �s a szopornyica, de v�dekezn�nk kell az egy�b fertõzõ betegs�gek ellen is. Be kell oltatnunk a k�ly�kkuty�kat saj�tos �s bonyolult olt�si program szerint ( ez sokszor az illetõ hely j�rv�nytan�t�l f�gg, ez�rt tan�csos a kutya lak�hely�hez k�zeli �llatorvost megk�rni ennek v�grehajt�s�ra ) �s be kell oltatnunk a kifejlett kuty�kat �vente ism�tlõ v�dõolt�sokkal. Most tekints�k �t azokat a betegs�geket, amelyek ellen c�lszerû v�dekezn�nk:
-veszetts�g ( emberre is hal�los )
-kuty�k parvov�rusos b�lgyullad�sa ( a k�znyelv n�ha macskav�sznek is nevezi, a legvesz�lyesebb �s legfertõzõbb em�sztõszervi kutyabetegs�g )
-szopornyica ( l�gzõ- �s em�sztõszervi betegs�g )
-fertõzõ m�jgyullad�s ( Rubarth-k�r )
-leptospir�zis ( emberre is vesz�lyes, k�tf�le k�rokoz� �ltal okozott h�gy�ti betegs�g )
-kennel k�h�g�s ( fõleg teny�szetekben, ki�ll�t�sok alkalm�val, amikor a kuty�k egym�s k�zel�ben vannak, nagyobb ennek a l�gzõszervi betegs�gnek a terjed�si lehetõs�ge )
-kuty�k koronav�rusos b�lgyullad�sa ( haz�nkban viszonylag �j, de nagyon elterjedt �s fertõzõ em�sztõszervi kutyabetegs�g )
-Lyme-k�r ( kullancsok �ltal terjesztett, emberre is vesz�lyes betegs�g )
-Microsporum canis gomba �ltal okozott, emberre is vesz�lyes bõrgomb�sod�s ( n�ha tarl�s�m�rnek is nevezik )

Kuty�k �s macsk�k f�regtelen�t�s�rõl

A fon�l- �s galandf�rgek a kedvenceink leggyakrabban elõfordul� �lõsk�dõi. Egyes f�rgek a vemhes �llatok m�hlep�ny�n �thatolva, m�sok az anyatejen �t fertõzik az �jsz�l�tteket. A fertõz�tt �llatban a f�rgek a test k�l�nb�zõ r�szeibe v�ndorolnak, a fertõz�s m�dj�t�l, a f�reg fajt�j�t�l, az �llat kor�t�l, nem�tõl, stb. f�ggõen. Egyes f�rgek a b�lcsatorn�ban �lõsk�dnek. Felnõtt �llatokban a lenyelt f�regpet�k a b�lbe ker�lnek �s l�rv�kk� fejlõdnek, ezek a l�rv�k a test k�l�nb�zõ r�szeibe v�ndorolnak. A f�rgek k�ros�t� hat�sa a l�rvav�ndorl�s sor�n bek�vetkezõ k�rosod�sra ( pl. m�jgyullad�s, t�dõgyullad�s, stb. ) �s a felnõtt f�rgek k�ros hat�saira ( pl. b�lgyullad�s, t�pl�l�kelvon�s, stb. ) oszthat�. Egyes f�rgek fejlõd�s�hez sz�ks�ges k�ztigazd�k bolh�k, �gy a bolh�k elleni kezel�s, illetve a rendszeres megelõz�s fontos r�sze a f�rgek elleni v�dekez�snek. A megelõz�s, illetve gy�gykezel�s l�nyege a f�regtelen�t�s. Mindenk�ppen javasolhat�, hogy a felnõtt �llatokat negyed�venk�nt, a teny�sz�llatokat a fedeztet�s elõtt, f�lidõs vemhesen ( kb. 3O nappal a v�rhat� ell�s elõtt ) �s a v�rhat� ell�s elõtt 1-2 nappal, a k�lyk�ket 2, 4, 6, 8 �s 12 hetes korukban, majd 4, 5 �s 6 h�napos korukban f�regtelen�ts�k. Meg kell elõzni az �jrafertõzõd�st is, a fertõz�tt �llatok b�lsar�t �ssze kell gyûjteni, el kell t�vol�tani, meg kell semmis�teni, k�l�n�sen f�regtelen�t�s ut�n, hiszen a pet�k a k�rnyezetben ak�r h�napokig is fertõzõk�pesek lehetnek. Ha a h�ztart�sban t�bb kuty�ja, esetleg macsk�ja van, valamennyit egyszerre f�regtelen�tse. Fontos r�sze a megelõz�snek, hogy nem szabad adni nyersen h�st, fõleg sert�s, ny�l, juh, kecske belsõs�geket az �llatoknak. Egyes f�rgek emberi megbeteged�seket is okozhatnak. �ltal�ban gyerekek fertõzõdnek, miut�n �llati b�ls�rral szennyezett kez�kkel sz�jukba ny�lnak. Ennek megelõz�s�re gyermeke kuty�val �s macsk�val val� j�t�k ut�n mindig mosson kezet, az �r�l�ket �ssze kell takar�tani �s el kell t�vol�tani, �s lehetõleg a kuty�kat tartsuk t�vol azokt�l a j�tsz�terektõl �s parkokt�l, ahol gyerekek j�tszanak. A f�regtelen�t�s mindig teljes spektrum�, �llatgy�gy�szati szerrel t�rt�njen, a tests�ly szerinti adagol�st pontosan tartsuk be ( itt kell megjegyezni, hogy a k�zhiedelemmel ellent�tben az emberi f�regtelen�tõk, pl. a Vermox tabletta �s a fokhagyma nem alkalmas az �llatok f�regtelen�t�s�re ).

Macsk�k v�dõolt�sai

A v�dõolt�sok feladata, hogy megv�dje az �n macsk�j�t bizonyos fertõzõ betegs�gekkel szemben. A v�dõolt�sok bead�si idej�nek megfelelõ megv�laszt�sa, a v�detts�g megszerz�se �s fenntart�sa szempontj�b�l fontos figyelembe venni, hogy minden �jsz�l�tt �llat rendelkezik �n. anyai ellenanyagokkal, amelyek megv�dik õt bizonyos betegs�gektõl �let�nek elsõ n�h�ny het�ben. Ezeknek az ellenanyagoknak a mennyis�ge �s minõs�ge az anya�llat immunol�giai �llapot�t�l f�gg. Ez�rt fontosak a teny�sz�llatok rendszeres v�dõolt�sai! A k�l�nb�zõ betegs�gek elleni v�dõ ellenanyagoknak a macskak�lyk�k szervezet�bõl val� ki�r�l�s�tõl f�ggõen ( kb. 8 hetes �letkor ut�n ) a sz�ks�ges v�dõolt�sokat elt�rõ idõk�z�kben, �ltal�ban k�t hetes idõk�zzel kell beadni, ugyanis az anyai ellenanyagok megl�te megakad�lyozza a v�dõolt�s hat�s�nak kialakul�s�t. A k�lyk�k v�detts�ge �ltal�ban k�tszeri alkalommal adott alapolt�sokkal �rhetõ el egy-egy meghat�rozott betegs�ggel szemben. Az ism�tl�s az�rt sz�ks�ges, mert egyetlen v�dõolt�s nem ad megfelelõ v�detts�get a betegs�ggel szemben. A m�sodik v�dõolt�s ut�n olyan magas lesz az ellenanyagszint, amely m�r v�d a fertõz�s ellen. Az egyes betegs�gek elleni v�dõolt�sok ism�tl�se az �llat eg�sz �lete sor�n �vente sz�ks�ges. Amennyiben ez elmarad, az ellenanyagszint lecs�kken �s az egy �vn�l r�gebben beadott v�dõolt�s m�r nem vagy csak nagyon lecs�kkent m�rt�kben v�d ezen betegs�gek ellen. Csak eg�szs�ges �s megfelelõen f�regtelen�tett macsk�k vakcin�zhat�k eredm�nyesen! A k�vetkezõ betegs�gek ellen lehet v�dõolt�sok bead�s�val v�dekezni: veszetts�g ( gy�gy�thatatlan, ember sz�m�ra is hal�los fertõzõ betegs�g ), fertõzõ gyomor- �s b�lgyullad�s ( p�nleukop�nia, macskav�sz ), macska herpesv�rusos n�th�ja, macska caliciv�rusos n�th�ja ( macskan�tha ), macsk�k leuk�mi�ja, macsk�k fertõzõ hash�rtyagyullad�sa ( FIP ), chlamidiosis, a Microsporum canis okozta bõrgomb�sod�s.

F�j a kuty�nak a l�ba!

Bizony minden �t�dik felnõtt kuty�t �rinti az iz�letgyullad�s. Ez a betegs�g az iz�leti porcok �s a csontok k�rosod�s�t jelenti. Kialakul�s�t okozhatja t�bbek k�z�tt a k�zismert cs�põiz�leti vagy k�ny�kiz�leti diszpl�zia vagy valamilyen s�r�l�s. Sok kuty�n�l a betegs�g meg�llap�t�sra sem ker�l, mert a tulajdonos a mozg�sban bek�vetkezõ v�ltoz�sokat az �llat kor�nak vagy t�ls�ly�nak tulajdon�tja. A jellemzõ t�netek pedig a k�vetkezõk: a kutya vonakodik a s�t�t�l, mozg�sa k�t�tt, biceg, esetleg s�nt�t, nehezen �ll fel, ellen�ll a simogat�snak, ugat�ssal jelzi a f�jdalmat, vonakodik a l�pcsõz�stõl, a j�t�kt�l �s az ugr�l�st�l, esetleg �tv�gytalann� v�lik, �sszess�g�ben a kuty�k f�jdalmukat viselked�s�k megv�ltoz�s�val jelzik. Mindezeket a t�neteket a hideg, az idõj�r�sv�ltoz�s, a t�bb mozg�s �s reggelek s�lyosb�tj�k, haszn�lat ut�n az �z�letek lassan bej�r�dhatnak. A betegs�g b�rmely kuty�ban elõfordulhat, azonban a nagyobb aktivit�s ( pl. õrzõ-v�dõ, sport- vagy munkakuty�k ), az �r�kletes t�nyezõk, a t�ls�ly �s az idõs kor hajlamos�t� ok. Ha teh�t a tulajdonosok ezeket a v�ltoz�sok �szreveszik, kuty�juk �letkedv�nek visszaad�s�ban nagy a felelõs�g�k. Ma m�r szerencs�re l�teznek olyan �llatgy�gy�szati tablett�k, amelyek hosszantart� kezel�s sor�n is alkalmazhat�ak mell�khat�sok jelentkez�se n�lk�l. Fontos, hogy ne emberi f�jdalomcsillap�t�kat haszn�ljunk, mert ezek s�lyos mell�khat�sokat okozhatnak, esetleg �letvesz�lyesek is lehetnek.

Hõguta

Sajnos gyakori a forr� ny�ri napokon, hogy a k�ts�gbeesett tulajdonosok rohannak az �llatorvosokhoz eszm�letlen kuty�jukkal. Leggyakrabban a tûzõ napon felh�zott ablakkal parkol� aut�ban hagyt�k kedvenc�ket vagy megfelelõ v�zfogyaszt�s biztos�t�sa n�lk�l futtatt�k, esetleg m�s neh�z fizikai munk�t v�geztettek vele. A kuty�k �lland� testhõm�rs�kletû �llatok, a norm�l testhõm�rs�klet�k 38-39�C, ezt az �rt�ket a hõszab�lyoz� k�zpontok kontroll�lj�k. Ha a testhõm�rs�klet kb. 41�C fel� emelkedik, a szervezet hõszab�lyoz�si lehetõs�gei kimer�lnek. A hõlead�s a kuty�kn�l csak a nyelven �s a talpp�rn�k k�z�tti r�szen lehets�ges, bõr�k�n nincsenek verejt�kmirigyek. A kezdetben erõs liheg�s, majd zih�l�s ( elk�k�l a nyelv ), sokkos �llapot, k�sõbb remeg�s, g�rcs�k, elesetts�g, v�g�l �jul�s, tudatveszt�s �s k�m�s �llapot �ll be, beavatkoz�s n�lk�l elpusztul kedvenc�nk. A gy�gykezel�s l�nyege a hût�tt inf�zi�s oldat, v�zhatj� �s sokktalan�t� bead�sa, valamint term�szetesen az eg�sz test, fõleg a fej hût�se.
N�h�ny j� tan�cs a k�nikula idej�re:
-Soha ne hagyjuk kedvenc�nket mag�ra g�pj�rmûben, m�g �rny�kban �s leh�zott ablakn�l se! Lehetõleg ne is vigy�nk magunkkal kuty�t a forr� napokon, mert ilyenkor egy k�zleked�si dug� a kutya sz�m�ra v�gzetes is lehet! Ha felt�tlen�l sz�ks�ges, akkor ink�bb kora reggeli �s k�sõ esti �r�kban sz�ll�tsunk! Semmik�ppen se futtassuk, tr�ningeztess�k kuty�nkat nagy melegben! Idõs �s sz�vbeteg kuty�ra k�l�n�sen vigy�zzunk! A d�li fekv�sû lak�sokban h�zzuk el a s�t�t�tõ f�gg�nyt �s kapcsoljuk be a ventill�tort! Fedj�k le a kutyah�zat kartonnal! A beton aljzat�, naps�t�tte kutyah�z betonj�t naponta t�bbsz�r locsoljuk meg!

A tokl�sz vesz�lyei

A ny�ron �ltal�ban sok kutya szenved a tokl�szt�l. A tokl�sz fõleg a sz�raz, ny�ri h�napokban ( legjellemzõbben j�liusban �s augusztusban, de egy�b meleg h�napokban is ) gyakori. Ez a kicsi n�v�nydarab tulajdonk�ppen a gyakori fûf�le gyomn�v�ny, az eg�r�rpa kal�sz�nak egy r�sze. A meleg ny�ri h�napokig az eg�r�rpa megnõ, kal�szosodik, majd a kal�sza kisz�rad, elkezd sz�tesni �s ennek a kisz�radt kal�sznak a r�szei, a tokl�szok mindenfel� sz�thord�dnak, mindenre r�akadva, mindenbe belesz�r�dva elterjednek. A tokl�szok a hegy�kkel k�pesek mindenbe belef�r�dni. Amibe pedig m�r bef�r�dtak ( legrosszabb esetben a kutyusok egyes szervei ), abban k�pesek befel� haladni, v�ndorolni, viszont kifel� haladni vagy kiesni sohasem k�pesek. Sok kutyus szenved teh�t a tokl�szokkal val� tal�lkoz�st�l. Leggyakrabban a hossz�, l�g� f�lû kuty�k f�l�be, de ritk�bban az �ll� f�lûek k�lsõ hall�j�rat�ba ker�lnek tokl�szok. Ezenk�v�l m�g gyakran a finomabb bõrû szervekbe ( pl. a l�bujjak k�z�tt, a h�naljt�j�kon, a here k�r�l, a p�ra k�r�l, stb. ) is ker�lhet tokl�sz, de a legszerencs�tlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem k�tõh�rtya-zs�kj�ba, a fog�nybe is bef�r�dhat ez a k�plet. Ha a f�lbe ker�l a tokl�sz, friss esetekben hirtelen f�jdalmat jeleznek a kuty�k, fej�ket f�loldalt tartj�k. K�sõbb a k�lsõ hall�j�rat gyullad�sa alakul ki. A tokl�sz szinte pillanatok alatt olyan m�lyre juthat a f�lben, hogy azt szabad szemmel nem, csak f�lt�k�rrel ( otoszk�p ) l�thatjuk. A tokl�szt halad�ktalanul el kell t�vol�tani �gy, hogy az a lehetõ legkisebb s�r�l�st okozza. Mivel az �rdes fel�letû n�v�nyr�sz fels�rti a hall�j�rat finom h�mr�teg�t, az a k�sõbbiekben gyullad�sos lesz, ez�rt a szennyezõd�sektõl �s v�lad�kt�l speci�lis f�lmos� folyad�kkal tiszt�tsuk meg a f�let. Naponta k�tszeri alapos tiszt�t�s ut�n a megfelelõ f�lcseppel kell kezelni az �llatot. Nagyon fontos, hogy mielõbb menj�nk �llatorvoshoz az ilyen t�neteket l�tva, nehogy a k�sõbbiekben kialakul� id�ltt� v�lt k�lsõ hall�j�rat gyullad�s miatt oper�lni kelljen kuty�nkat. Ilyenkor fel kell t�rni a hall�j�ratot a dobh�rty�n t�l is. Az �gy kivarrt hall�j�rat gy�gyul�sa hossz� idõt vesz ig�nybe, nem besz�lve a mût�ti kock�zatr�l. A finomabb bõrû szervekbe ker�lt tokl�sz n�ha nagy t�vols�gokra k�pes eljutni a bõr alatt, s�lyos gyullad�st okozva. A tokl�szt nagyon neh�z megtal�lni, az elaltatott �llatban pontosan prepar�lva kell megkeresni a sipolyj�rat okoz�j�t. A gyullad�s miatt a ter�let igen v�rz�kenny� v�lik. Megelõz�sk�nt aj�nlatos a l�bujjak k�z�tti szõrt eg�szen r�vidre ny�rni, hogy a tokl�sz ne tudjon a hossz� szõrsz�lak k�z�tt megtapadni �s befurakodni a bõrbe. Hirtelen fell�põ �s szûnni nem akar� pr�szk�l�s, esetleg egyoldali v�res orrfoly�s eset�ben gondolhatunk arra, hogy tokl�szt szippantott fel kuty�nk, amelyet ritka, szerencs�s esetben a garaton kereszt�l lenyelhet. Friss esetben f�lt�k�rrel r�lelhet�nk a tokl�szra. Szerencs�tlen esetekben azonban a tokl�sz olyan m�lyen akad el az orr�regben, hogy nem lehet l�tni, elt�vol�t�sa k�v�lrõl nem lehets�ges. �gy az orr�reget fel kell nyitni, az orrcsontot el kell fûr�szelni, a gyullad�sos orr ny�lkah�rty�j�nak egy r�sz�t ki kell venni. A neh�z mût�ten �tesett kuty�k gy�gyul�sa igen hosszadalmas. Szint�n hirtelen kezdõdõ egyoldali k�tõh�rtya-gyullad�s, amelyet erõs hunyor�t�s, f�jdalmass�g, sokszor z�rt szemr�s k�s�r, mindenk�ppen a k�tõh�rtya-zs�k �tvizsg�l�s�t indokolja. B�d�t�s vagy helyi �rz�stelen�t�s ut�n a pislog�h�rtya emel�s�vel �tvizsg�ljuk a k�tõh�rtyazs�kot, majd csipesszel kiemelj�k a n�v�nyr�szecsk�t.

K�zeleg a ny�r, utazunk kedvenceinkkel

A legt�bben �ltal�ban aut�val utaznak egy�tt kedvenc�kkel. Amennyiben �llata f�l az aut�t�l, lassan hozz� kell szoktatnia ehhez. Ha utaz�s k�zben kell dolg�t v�geznie az �llatnak, olyan helyre �lljon meg, ahol nyugodtak a k�r�lm�nyek. K�zvetlen�l az indul�s elõtt az esetleges rosszull�t megelõz�se �rdek�ben az a leghelyesebb, ha kedvenc�nek m�r nem ad enni ( forgalomban vannak �n. utaz�si tablett�k is a h�ny�s, rosszull�t megelõz�s�re ). �ti elem�zsiak�nt a hossz� utakra vigyen mag�val gy�ri t�pot, ez k�nnyen kezelhetõ �s hossz� ideig el�ll. Fontos, hogy a legr�videbb �tra is vigyen mag�val elegendõ friss vizet. Amit mindenk�ppen mag�val kell vinnie: iratok ( nemzetk�zi olt�si k�nyv, hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�ny, esetleg az �llat haj�-, vonat vagy rep�lõjegye ), felszerel�s ( takar�, p�r�z, nyak�rv otthoni c�mmel, sz�jkos�r, pap�rzacsk�, kislap�t, alomt�l, macskaalom ), t�pl�l�k ( sz�razt�p, konzervt�p, jutalomfalat, friss v�z z�rhat� ed�nyben, etetõ- �s itat�t�l, kan�l, konzervnyit� ), sz�rakoz�s ( labda, r�g�csont, j�t�kok ), �pol�s ( kefe, f�sû, fertõtlen�tõ szer, sampon ). Az ut�bbi idõben egyre t�bben rep�lnek �llatukkal egy�tt k�lf�ldre is. A legt�bb l�git�rsas�gn�l a macsk�t �s az �t-h�t kilogrammn�l nem nehezebb kuty�t ( a sz�ll�t�dobozzal egy�tt ) az utast�rbe is beengedik. A sz�ll�t� doboznak az alja nem eresztheti �t a vizet, az oldal�nak �s a tetej�nek azonban l�g�teresztõnek kell lennie. A doboz maxim�lis m�rete �ltal�ban 45X35X20 cm-es lehet. A nagyobb s�ly� kuty�k a megfelelõ sz�ll�t�l�d�ban a rakod�t�rben utazhatnak. Ennek a sz�ll�t�l�d�nak �t�s�ll�nak, l�g�teresztõnek, az alj�n v�z�ll�nak kell lennie �s kil�t� ablakkal kell rendelkeznie. Tan�csos m�g az �llat sz�m�ra megszokott takar�t, j�t�kot, stb. is beletenni. K�lf�ldre utaz�s elõtt a kedvenc�t be kell oltatnia a megfelelõ v�dõolt�sokkal �s meg kell vizsg�ltatnia �llatorvossal, a hat�s�gi �llatorvos pedig hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�nyt ad a hat�r�tl�p�shez. A hat�s�gi �llatorvoshoz lehetõleg a hat�r�tl�p�s napj�hoz sz�m�tott h�rom napon bel�l menjen el! A hat�s�gi �llatorvosi bizony�tv�ny kiad�s�hoz sz�ks�ges az �llat �s annak az olt�si k�nyve ( lehetõleg nemzetk�zi ). Egyes orsz�gokban k�telezõ a hat h�napos karant�n. Az �ppen aktu�lis szab�lyokr�l k�rdezze meg a hat�s�gi �llatorvost �s a fogad� orsz�g rendj�rõl pedig az illetõ orsz�g nagyk�vets�g�t!

Kuty�k porckorong-s�rve

A h�tuls� testf�l b�nul�s�t tacsk� kuty�kban szinte kiz�r�lag a h�t�gy�ki csigoly�k porckorong-s�rve okozza, ez�rt is nevezik erre a kutyafajt�ra nagyon jellemzõ betegs�get tacsk�b�nul�snak. M�s kisebb testû kuty�kn�l is jellemzõ a betegs�g, a r�vid l�b�, kistestû fajt�k ( pl. pekingi palotakutya, francia bulldog, uszk�r, basset-hound, beagle ) �s ezek kever�kei betegszenek meg gyakrabban. Ha a gerincvelõ s�lyosabban s�r�l, elhal, gyors h�ts� testf�l b�nul�s k�vetkezik be. Elõsz�r a h�tuls� testf�l f�jdalmass�ga tûnik fel, a kutya nem sz�vesen l�pcsõzik, nem ugr�l, p�pos�t, nehezen �r�t b�lsarat, m�r h�ts� testfel�nek enyhe �rint�s�re vagy simogat�s�ra is erõs f�jdalommal jelez. Amikor a s�r�l�s k�zvetlen�l a gerincvelõt s�rti, a kutya h�ts� testfele egyik pillanatr�l a m�sikra hirtelen megb�nulhat. Ennek kialakul�sa bek�vetkezhet az �llat a gerincoszlopot terhelõ hirtelen mozdulat�val, p�ld�ul �gaskod�s, hirtelen ugr�s. A h�tuls� testf�l b�nul�sa annak elsõ napjaiban �ltal�ban merev jellegû. A h�tuls� l�bak izomzata kem�ny, a l�b az �z�letekn�l alig hajl�that�. Ezt a merev jellegû b�nul�st a k�sõbbiek folyam�n petyh�dt b�nul�s v�ltja fel. Ekkor m�r a k�t h�ts� l�b szinte �lettelen, a kutya jellegzetes testtart�sban, �sszeg�rnyedt gerincoszloppal, a h�tuls� testr�sz�t k�t el�lsõ l�b�ra t�maszkodva vonszolja maga ut�n. A kezdeti, merev b�nul�sos szakaszban elmarad a vizelet- �s b�ls�r�r�t�s. A petyh�dt b�nul�sos szakaszban a vizelet elcsorog, az �llat nem tudja visszatartani, a v�gb�l t�tong �s a farok b�nultan l�g. A has �s a h�t bõr�n �rint�sre �rz�ketlen ter�letek ismerhetõk fel, amelyeket t�l�rz�keny s�v �vez. Ha a porcs�rv a gerincvelõ nagyobb r�sz�ben elhal�st v�ltott ki, a b�nul�sos t�netek nem fognak javulni, gy�gyul�s nem rem�lhetõ. Ha a b�nul�s ink�bb a gerincvelõ bev�rz�s�bõl eredõ mûk�d�szavar�ra vezethetõ vissza, akkor lehets�ges m�g a gy�gyul�s. Az idõ elõrehaladt�val egyre rosszabbak lesznek a gy�gyul�si es�lyek. A gy�gykezel�s l�nyege az enyh�bb, illetve kezdõdõ esetekben m�g lehet belgy�gy�szati �s fizikoter�pi�s, azonban s�lyosabb esetekben csak a mût�ti gy�gykezel�s hozhat javul�st. A gy�gyszeres kezel�s l�nyege a nyugtat�s �s gyullad�scsillap�t�s, a mozg�skorl�toz�s, a vizelet �s a b�ls�r elt�vol�t�sa mesters�ges �ton, a h�tuls� v�gtagizomzat massz�roz�sa, mozgat�sa.

Legu�nok

A z�ld vagy szem�lcs�s legu�nok a tr�pusi gy�kok k�z�l az egyik leggyakoribb terr�riumi �llatok. Kifejlett egyedeiknek a teljes hossza el�rheti a kb. m�sf�l m�tert, amelybõl kb. k�tharmad r�sz a hossz� farok. A fiatal �llatok sz�ne �l�nk vil�gosz�ld, az idõsebbek� z�ldes, sz�rke vagy barna mustr�zattal. A nyakt�l a farokig a gerinc felett f�sûtarajt hordanak, az als� �lluk alatt �s a nyakon hatalmas, gall�rszerû lebernyeget viselnek. Valamennyi v�gtagjukon hossz� ujjakat �s karmokat tal�lunk, amelyek a fam�sz�shoz seg�tenek. Fogs�gban hat-t�z �vig �lnek, kb. n�gy�ves korukban v�lnak ivar�rett�. Egy nõst�ny 8-14 toj�st is lerakhat. N�v�nyevõk, a terr�riumi tart�s sor�n z�lds�gekkel �s gy�m�lcs�kkel t�pl�lhat�k, pl. k�posztalev�llel, z�ld sal�t�val, fûvel, reteklev�llel, reszelt s�rgar�p�val, felszeletelt paradicsommal, eperrel, csereszny�vel, s�rgabarackkal, dinny�vel, alm�val, k�rt�vel, ban�nnal, ritk�bban megk�n�lhatjuk õket egy kis h�s- vagy m�jszelettel, esetleg lisztkukaccal is. A fiatal �llatoknak a megfelelõ csontk�pzõd�shez takarm�nym�sz kieg�sz�t�sre is sz�ks�g�k van. �v�v�zet is fogyasztanak, ezt egy kis t�lk�ban kell rendelkez�s�kre bocs�jtani. Mivel mozg�sig�ny�k nagy ( eredeti k�rnyezet�kben az õserdõk fakoron�j�n �lnek ), ha a lak�terr�riumuk kicsi, s�t�ltatni vagy biztons�gos helyen szabadon engedni is kell õket. A lak�hely�k�n kb. 25-28�C hõm�rs�klet �s 75%-os p�ratartalom az ide�lis.

Macsk�k h�gyk�vess�ge

H�gyk�veknek a h�gyutakban keletkezõ kicsap�dott r�szecsk�ket nevezz�k, amelyek 90-95%-ban kikrist�lyosodott szervetlen vegy�letekbõl �s 5-10%-ban szerves anyagokb�l �llnak. Nagys�guk a homokszemcs�nyitõl a kisebb kavics m�ret�ig v�ltozik. Her�lt kand�rokban, illetve perzsa- �s szi�mi macsk�kban fordul elõ leggyakrabban a h�gyk�vess�g. A h�gykõ nagy mennyis�gû szerves anyagot foglal mag�ban, amelyhez szervetlen krist�lyok keverednek. Ezeket a h�gyk�veket gritnek is nevezik, s�rg�s, s�rg�sfeh�r, esetleg barna hengerszerû k�pletek, tapintatuk l�gy, k�nnyen �sszenyomhat�ak. Keletkez�s�kben �trendi faktorok is szerepet j�tszanak. Az eles�g nagy magn�zium-, foszf�t- �s kalciumtartalma a vizelet k�mhat�s�t l�gos�tja, ami kedvez a gritk�pzõd�snek. A folyamatot s�lyosb�thatja az �v�v�zhi�ny, a kiz�r�lag sz�raz eles�g etet�se �s vizelet�r�t�s akad�lyozotts�ga. A grit kand�rok, her�lt kand�rok h�gycs�v�ben elt�mõd�st okoz, amely a vizeletfoly�s tart�s akad�ly�t jelenti. A macsk�k nyugtalanok, gyakran k�sz�lnek vizel�shez, azonban csak csepegtetnek. K�sõbb az �llatok hasa megnagyobbodik, abban labdaszerû, kit�gult, vizelettel feszesen kit�lt�tt h�gyh�lyag tapinthat�. Azonnal �llatorvoshoz kell vinni ilyenkor a macsk�t. A h�gycsõbe levezetett kat�teren kereszt�l pr�b�ljuk meg a vizeletet kivezetni. A javul�st a vizel�s megindul�sa jelenti. A gritk�pzõd�s �s a k�vetkezm�nyes h�gycsõelt�mõd�s ism�tlõdhet. Fontos a speci�lis macskat�pok ( pl. vizeletsavany�t� t�pok ) etet�se. Ellenõrizni kell a vizelet k�mhat�s�t �s a savany� k�mhat�s fenntart�s�ra kell t�rekedni.

F�rd�s

Kuty�nkat �ltal�ban csak ritk�n kell f�rdetni, ink�bb rendszeres szõrkef�l�sre van sz�ks�g. Ny�ron azonban sokszor nagy a forr�s�g, k�nnyebben �sszepiszkolhatja mag�t kedvenc�nk, esetleg csak a j�t�k kedv��rt a kutya is a csal�ddal egy�tt �szik a t�ban vagy foly�ban. Kuty�nk bõr�t �s szõr�t v�kony zs�rr�teg v�di a nedvess�gtõl �s bakt�riumokt�l, gomb�kt�l. A gyakori samponos f�rdet�s elt�vol�tja ezt a v�dõr�teget �s korp�sod�st, viszketegs�get okoz. Ha az eb piszkos, t�bbnyire elegendõ langyos v�zzel ( speci�lis kutyasampont, ne emberi samponokat haszn�ljunk ) lezuhanyozni. Olykor az is megteszi, ha csak a s�ros mancsokat �bl�tj�k le. Zuhanyoz�skor nagyon �gyelj�nk arra, hogy ne menjen v�z kedvenc�nk f�l�be, ha ez m�gis megt�rt�nik, t�r�lj�k nyomban sz�razra a f�leket bel�lrõl. Ha a f�lkagyl� bel�lrõl nedvedzik, az k�lsõ hall�j�rat-gyullad�shoz vezet. A szemh�jak nedves ronggyal is let�r�lhetõek. A d�s �s hossz� szõrû ebek ( pl. puli, komondor ) nyaranta bizony gyakorta szenvedhetnek a nagy hõs�gtõl, kiv�ltk�ppen akkor, ha m�g hideg �ghajlathoz szokott �llatokr�l van sz�, m�r ami eredeti haz�jukat illeti ( pl. szamoj�d, malamut, husky ). �gy szõr�ket a nagy ny�ri meleg idej�n r�vidre v�ghatjuk, hogy jobban b�rj�k a viszontags�gokat. A hûv�sebb õszi napok idej�re azut�n szõr�k visszanõ.

H�sv�ti ny�l

A t�rpenyulak tart�sa az ut�bbi idõben egyre n�pszerûbb� v�lt. Ha azt szeretn�nk, hogy a nyuszi min�l gyorsabban beilleszkedjen az �j k�rnyezet�be, szerezz�k be fiatalon, kb. nyolchetes kor�ban. V�lasszunk �l�nken �s ked�lyesen viselkedõ p�ld�nyt! A ny�ri h�napokban ide�lis tart�si hely sz�mukra az erk�ly vagy a terasz, t�len megfelelõ gondoz�s mellett a lak�s vil�gos sark�ban is fel�ll�thatjuk a ketrec�ket, amit �lland�an takar�tani kell. A t�rpenyulak sok mozg�st k�v�nnak, ez�rt naponta t�bbsz�r is engedj�k õket szabadon. Egyed�l ne engedj�k el õket �s pr�b�ljuk õket megtan�tani arra, hogy magukt�l, parancssz�ra t�rjenek vissza a ketrecbe. A t�rpenyulaknak sz�ks�g�k van egy bizonyos nagys�g� ter�letre. A nyulak el�g gyakran spriccelnek, ami kellemetlen szag�, ez�rt tan�csos a fi�kat kiher�ltetni. A vizelettel a birtokolt ter�letet jel�lik meg. Az egyed�l tartott l�ny nyulat pedig ne haszn�ljuk teny�szt�sre. A t�rpenyulakat pr�b�ljuk szobatisztas�gra nevelni, n�h�ny �r�val a futtat�s elõtt m�r ne etess�k õket, �gy j�val kevesebb bogy�t fognak elpotyogtatni. Hagyjuk nyitva a ketrecajt�t, hogy az ott megszokott toalettsarkot haszn�lj�k vagy k�sz�ts�nk nekik k�l�n l�dik�t macskaalommal, ezt nagyon hamar megszokj�k. Fontos n�luk a manikûr �s a pedikûr, ezt �ltal�ban �llatorvosok v�gzik. Ez egyr�szt v�di a lak�st is, ha a nyulak padl�n futnak, a karmok rendszeres v�g�sa cs�kkenti az �llatok �s�kedv�t. A fogaikat is koptatni kell, ehhez adjunk friss gallyakat, amivel egy�ttal a b�torokat is �vjuk. A ny�l alapt�pl�l�ka a z�ldtakarm�ny, ezt kaphatja pr�selt ( galacsin ) vagy sz�r�tott ( r�ti vagy lucernasz�na ) form�ban is. A k�posztaf�l�k, konyhai z�lds�gek, b�za, �rpa, kukorica, zab is megfelelõ a t�pl�l�sukra, valamint kaphat� speci�lis ny�lt�p az �llatkeresked�sekben. Friss v�zre sz�ks�g�k van, teh�t az iv�ed�ny minden ketrec tartoz�ka. Esetleges vitaminhi�nyn�l a ny�l bund�ja k�cos, a szeme zavaros, gubbaszt a ketrecben. Az evõt�lk�j�t minden etet�s elõtt tiszt�tsuk ki, a t�l nedves, nem kellõen fonnyasztott, pen�szes eles�g em�szt�si zavarokat, hasmen�st okoz. A t�rpenyulak nagyon �rz�kenyek, a gyermekek s�lyos s�r�l�seket okozhatnak benn�k, ha �lõ j�t�kszernek tekintik õket. A myxomatosis betegs�g az emberre �rtalmatlan, azonban a nyulakra hal�los. A betegs�get sz�nyogf�l�k terjesztik oly m�don, hogy fertõzõtt sz�r�k�jukra tapadt v�rrel a v�rust a ny�lba oltj�k. A nyulakat aj�nlatos vakcin�val oltatni 5 hetes kort�l, a v�detts�g egy �vig tart. A f�lpanaszokat leggyakrabban f�lr�h�ss�g okozza, amit szint�n �llatorvos gy�gy�t.

Papag�jok

�vezredek �ta �l az emberben a v�gy, hogy kisaj�t�tsa mag�nak a madarak sz�ps�g�t �s �nek�t. Ha elt�k�lt sz�nd�kunk, hogy besz�lõ madarunk legyen, akkor papag�jt vegy�nk. Azonban nem minden papag�j k�pes besz�lni, egyes fajok nemcsak hogy nem besz�lnek, hanem lak�sban nehezen elviselhetõen rik�csolnak. Az ut�nz�k�pess�ggel ell�tott madarak k�z�l a fiatalak �s az egyed�l tartottak tanul�konyabbak. A nagy testû, gy�ny�rû sz�nekben pomp�z� �s hossz� �letû ( 40-70 �v ) arapapag�jok igen �rt�kesek. Ha nem teny�szt�sre v�s�rolunk, nem l�nyeges a mad�r neme, mert a toj�k is besz�lnek. Az egyes papag�jok nem�nek meg�llap�t�sa endoszk�pos m�dszerrel t�rt�nik. Madarunk kalitk�j�t otthon vil�gos, k�nnyen tiszt�ntarthat� helyre tegy�k, ahol nem �ri õket huzat, valamint hossz� ideig erõs napsug�rz�s. A bõr�k v�kony, mirigyeket nem tartalmaz, ezen kereszt�l vegyszerek, olajok, szennyezõd�sek igen k�nnyen felsz�v�dnak. A mi �ghajlati viszonyaink mellett vedl�s�k eg�sz �vben folyamatos, az eg�sz tollazat �vente 1-2 alkalommal teljesen kicser�lõdik. A k�ltakar� leggyakoribb betegs�gei a k�ros vedl�s, a tollcsipked�s, a talpfek�ly �s egyes k�lsõ �lõsk�dõk ( tetvek �s r�hatk�k ) elõfordul�sa. A magevõ papag�jok etet�sekor az alaptakarm�ny magokb�l �ll, k�lest, repcemagot, lenmagot, zabot, muharmagot sz�vesen elfogadnak. A nagytestûek di�val, durva magokkal �s gy�m�lccsel t�pl�lkoznak. Csemegek�nt kisebb mennyis�gben n�germagot, sal�tamagot, fûmagot, s�rgar�p�t, alm�t, spen�tot, s�sk�t is adhatunk, de kaphat� speci�lis, kevert mad�reles�g is az �llatkeresked�sekben. A feh�rjesz�ks�glet�k miatt hetente egy-k�t alkalommal reszelt, fõtt kem�ny toj�st, t�r�t is adhatunk. Az �sv�nyi anyagokat csonterõs�tõvel p�tolhatjuk. A madaraknak a megfelelõ em�szt�shez durva szemû homokra �s kisebb kavicsokra van sz�ks�g�k. A friss �v�v�z is elengedhetetlen. Ha papag�junk viselked�se, �tv�gya �s kin�zete elt�r a megszokott�l, halad�ktalanul forduljunk �llatorvoshoz. A t�lnõtt csõrt �s karmokat szint�n �llatorvos kurt�tja meg, valamint õ tud gy�gyszereket, vitaminokat, parazitaellenes szereket �s injekci�kat adni kedvenc�nknek.

Lyme-k�r

A tavasz k�zeledt�vel �jj��ledõ term�szetben sz�mos �llatfaj egyre akt�vabb� v�lik, ism�t tal�lkozhatunk kedves, r�gi ismerõs�kkel. Sajn�latos m�don a v�rsz�v� �lõsk�dõk t�megeinek is kedvezõ felt�teleket teremt az egyre melegebb �s csapad�kos idõj�r�s. A kullancsok az ut�bbi �vekben riaszt�an emelkedõ �radatban �z�nlik el a term�szetes �s az ember kialak�totta k�rnyezetet egyar�nt. A kullancsok elõret�r�s�vel felsz�k�tt az �ltaluk terjesztett fertõzõ betegs�gek �ldozatainak sz�ma is. A Lyme-borreliosis avagy Lyme-k�r az emberre �s n�gyl�b� kedvenceire egyar�nt vesz�lyes betegs�g, amelynek elsõ t�nete a kullancscs�p�s k�r�l k�rk�r�sen terjedõ, v�ndorl� bõrp�r rendk�v�l l�tv�nyos lehet embereken, azonban a kuty�k t�bbnyire pigment�lt bõr�n, a szõrtakar� alatt ritk�n felfedezhetõ. K�vetkezõ l�p�sk�nt a k�rokoz�k bet�rnek a v�r�ramba, l�zas, �ltal�nos t�neteket okozva. Ebben a st�diumban emberi hal�leseteket t�bbsz�r �szleltek, kuty�kn�l ez rendk�v�l ritka. A sz�tterjedõ k�rokoz�k szinte az �sszes szervet megbeteg�tik, �gy a betegs�g id�lt szak�ban igen v�ltozatosak a t�netek. Az ebek t�bbs�ge s�ntas�g, �z�leti gyullad�sok miatt ker�l �llatorvoshoz, de gyakoriak a sz�vpanaszok, a teljes lesov�nyod�s, az idegrendszeri-�s a bõrt�netek. A kr�nikusan beteg kuty�k gy�gykezel�se hosszadalmas, k�lts�ges, �s nem minden esetben sikeres. A kullancsok �ltal terjesztett fertõzõ betegs�gek ellen a leghat�konyabb minden esetben a megelõz�s. Kuty�k �s cic�k sz�m�ra fipronil hat�anyag� spray, illetve spot on ( k�k, mûanyag cseppentõ ) aj�nlhat�, ezek a k�sz�tm�nyek a kullancsok t�lnyom� r�sz�t v�rsz�v�s �s az �sszeset a betegs�g �tvitele elõtt puszt�tj�k el. M�rciust�l a hazai �llatorvosokn�l is beadathat� egy �j, eur�pai t�rzset tartalmaz� v�dõolt�s Lyme-borreliosis ellen kuty�k sz�m�ra. A Lyme borreliosis �llatr�l emberre terjedõ betegs�g. Saj�t magunkat, csal�dunkat is v�dj�k az�ltal, hogy n�gyl�b� kedvenceinket rendszeresen kezelj�k kullancs ellen �s kuty�inknak beadatjuk a vakcin�t.

K�gy�k

Annak, aki k�gy�t szeretne gondozni �s tartani, mindenk�ppen nem m�regfoggal rendelkezõ k�gy�t, pl. a bar�ts�gos patk�nysikl�t tan�csoljuk otthoni tart�sra. A k�gy�k v�gtagjaikat �s f�ggesztõ�veiket teljesen elvesztett�k, ennek ellen�re tekint�lyes halad�si sebess�get �rhetnek el. T�pl�l�kukat szagl�s �tj�n keresik fel, vill�s nyelv�k ki�lt�get�se is ezt az �rz�kel�si m�dot seg�ti, l�t�suk ugyanis gyenge. Zs�km�nyukat eg�szben nyelik le. A nyel�s alatt �s ezut�n a k�gy�k nyugalmat ig�nyelnek, az ezut�ni mozdulatlans�gban t�rt�nik az em�szt�s, amely t�bb napot vesz ig�nybe. A vedl�s�k sor�n cser�lõdik le a k�ltakar� felsõ elszarusodott r�tege. Ez a folyamat t�bbhetente ism�tlõdik, ugyanis a k�gy�k �let�k v�g�ig nõnek. A terr�riumi optim�lis hõm�rs�klet sz�mukra kb. 25-30�C hõm�rs�klet 35-80%-os p�ratartalommal, fajt�l f�ggõen. Ezt a hõm�rs�kletet legegyszerûbben talajfût�ssel lehet el�rni. Ritk�n vizet is isznak, ez�rt ha megoldhat�, egy kisebb medenc�t is telep�ts�nk a terr�riumba. A terr�rium t�bbi r�sz�t a k�gy� �letform�j�t�l f�ggõen homokos vagy szikl�s r�szek eg�sz�ts�k ki fa�gakkal. A terr�riumot mindenk�ppen tartsuk tiszt�n, az �r�l�ket azonnal t�vol�tsuk el, a medence viz�t naponta cser�lj�k. T�pl�l�sukra a k�gy�k faj�t�l f�ggõen �lõ sz�csk�t, s�sk�t, esetleg egeret, patk�nyt, pockot adjunk.

Kuty�k �s macsk�k fogk�vess�ge

A fogleped�k a fogak felsz�n�n elhelyezkedõ bevonat. A fogleped�k kialakul�s�t �s n�veked�s�t a t�pl�lkoz�si szok�sok �s a t�pl�l�k jelentõsen befoly�solja ( a fõtt, darabolt, p�pes�tett, leveses �telek, konzerv t�pok etet�s�vel cs�kken a fogfelsz�n �ntisztul�s�nak lehetõs�ge ). A fogazat hib�i ( a torl�d�, sz�mfeletti, rendellenes helyen l�võ fogak, harap�si rendelleness�gek ), a fogak fel�leti egyenetlens�gei ( r�gebbi s�r�l�sek ) is elõseg�tik a leped�k felhalmoz�d�s�t. A fogleped�k ( �s a fogkõ ) elsõsorban idõsebb korban ( 3 �ves kor felett ) alakul ki, de olykor tejfogakon is megjelenhet. A kuty�k �s a macsk�k a nagyon vesz�lyeztetett �llatfajok k�z� tartoznak ( egyes fajt�k pl. tacsk�, uszk�r, illetve perzsamacsk�k eset�ben a fogkõ nagyon gyakori ). A fogleped�k rendszerint a szemfogakon, majd a z�pfogakon mutatkozik, elõsz�r az fog�ny k�zel�ben. A fogkõ elmeszesedett fogleped�k. A fogk�ves �llat gyakran ny�lzik, lassan eszik, nehezen �s nem sz�vesen r�g, a darabos �s sz�raz �telf�les�geket gyakran nem fogadja el, feltûnõ az ilyen �llatok �mely�tõen b�d�s sz�jszaga. A pofat�j�kon a sz�jsz�lt felh�zva j�l l�that�ak a fogak fel�let�n, elsõsorban az �nyhez k�zel a s�rg�sbarna felrak�d�sok. A fogkõ kezdetben csak kis ter�leten, rendszerint az �ny mellett, a fog nyak�n, szeg�ly form�j�ban k�pzõdik, majd n�vekedve az eg�sz fogat, sõt fogcsoportokat is bebor�that. Elh�z�d� esetben az �ny v�r�sesen begyullad, a gyulladt �ny sorvad�snak indul, ennek k�vetkezt�ben a foggy�k�r szabadd� v�lik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggy�k�r a fogk�vek fel�let�n l�võ nagysz�m� bakt�riumt�l k�nnyen fertõzõdik, ami t�lyogok kialakul�s�hoz vezethet. E s�lyos eseteket gyakran k�s�ri a gyulladt �ny v�rz�se �s a fogkõvel �rintkezõ sz�jny�lkah�rtya fek�lyes gyullad�sa. A fog felsz�n�rõl a fogk�vet a r�rak�dott leped�kkel egy�tt a fogkõ-elt�vol�t�s sor�n t�vol�tjuk el. A fogkõtõl megszabad�tott fel�let egyenetlens�gei a b�ntalom ki�jul�s�nak alapj�t jelentik, ez�rt a fogk�vesed�s lass�t�sa �rdek�ben azt pol�rozni szokt�k. Ezut�n a sz�j�reg mikrofl�r�j�nak helyre�ll�t�sa k�vetkezik, ny�lon �t kiv�laszt�d� antibiotikum tablett�kkal vagy paszt�kkal. A fogk�vess�g megelõz�s�nek legfontosabb r�sze a fogfelsz�n tiszt�ntart�sa. Ez�rt c�lszerû rendszeresen speci�lis kis�llat fogkef�kkel �s fogpaszt�kkal sz�j�pol�st v�gezni. Term�szetesen az �llat r�gjon min�l t�bb term�szetes csontot vagy mûcsontot, �s f�l�venk�nt �llatorvossal ellenõriztess�k a fogait. Egyes t�pgy�rt� c�gek m�r fogk�vess�get megelõzõ t�pokat is gy�rtanak.

Mad�rp�kok

Egyre gyakrabban tartj�k fogs�gban ezeket a k�l�nleges kedvenceket. Ezek a tr�pusi �zeltl�b�ak, amelyeknek feltûnõen hossz�, rojtos szõrzetûk van, az �lõvil�g legnagyobb �s leghosszabb �letû p�kjai. A k�zhiedelemmel ellent�tben a f�lelmetes k�lsej�k ellen�re nem szerepelnek az emberre veszedelmes m�rgû p�kok list�j�n, a m�regmirigyeik kicsinyek. Ennek ellen�re tart�sukat csak elhivatott �s tapasztalt terrarist�knak aj�nljuk, mert a mar�suk j�kora sebeket okozhat, ezekkel pedig kellemetlen �s vesz�lyes fertõz�sek j�rhatnak. Egyes �rz�keny emberekn�l s�lyos esetben allergi�s rohamot is kiv�lthat a cs�p�s. Ha pedig egy p�kot nyugtalan�tunk, akkor az a h�tuls� l�baival a potroh�nak h�toldal�t simogatja �s �gy apr�nk�nt leszedi a testszõrzet�t. A szõrsz�lak porfelhõk�nt lebegnek a levegõben �s ez a por izgatja a gerinces �llatok ny�lkah�rty�j�t �s azon �r�kon tart� �getõ �rz�st okoz. A p�k szõrsz�lain ugyanis visszafel� g�rb�lõ horgok vannak, amelyek bef�r�dnak a ny�lkah�rty�ba. Vannak k�z�tt�k 10 cm-es fajok is �s egyesek t�bb mint 20 esztendõt is meg�lnek. �tlagos �letkoruk 10-14 �v ( a nõst�nyek hosszabb �lettartam�ak ), ivar�retts�g�ket 3, de egyes esetekben csak 11 �v ut�n �rik el. Szinte valamennyi mad�rp�k �jszaka vagy s�t�ted�skor �l�nk�l fel. A nappalt a maguk v�jta f�ld alatti j�ratokban rejtõzk�dve t�ltik el. Vad�szatuk sor�n fõleg m�s �zeltl�b�akat zs�km�nyolnak, de a fajok �ri�sai ritk�n nagyon apr� gerinceseket ( kis madarakat �s r�gcs�l�kat ) is elejtenek. A zs�km�nyukat cs�pr�g�ik gyors mozdulat�val kapj�k el. A rejtett tart�zkod�si hely�k�n gyûjtik �ssze az �telmarad�kaikat �s a pet�iket is ide viszik. �ppen ez�rt fogs�gban gondoskodjunk a term�szetes �lõhelyhez hasonl� k�rnyezet kialak�t�s�r�l ( agyagos talaj, tõzeg, sz�raz falev�l, fa�gak, fak�reg �s szoban�v�nyek ). Etethetj�k õket fogs�gban rovarokkal, lisztkukaccal, l�rv�kkal, esetleg szop�s eg�rrel.

Kuty�k k�lsõ hall�j�rat gyullad�sa

A kuty�k leggyakoribb betegs�geinek egyike. A kuty�kat hajlamos�tja a betegs�gre a hall�j�rat szûk, szõrrel erõsen benõtt volta, ez�rt gyakori pl. uszk�rokban. Hajlamos�t� ok az is, hogy a nagy, lel�g� f�l�k a k�lsõ hall�j�ratot �lland�an takarja, annak szellõz�s�t, mechanikus �ntisztul�s�t g�tolja, ez�rt gyakori a betegs�g sp�nielekben, bassetekben. Anat�miai hajlamos�t� ok, hogy a k�lsõ hall�j�rat lefut�s�ban megt�rik. A kiv�lt� okok k�z�tt szerepelhet a faggy�- �s verejt�kmirigyek fokozott termel�se, a f�rdet�s vagy �sz�s ut�n a j�ratba ker�lt v�z, ami a v�lad�kot fellaz�tja, azzal keveredve felgy�lemlik. A gyullad�s s�lyosbod�s�ban az elszaporod�, gennyesztõ bakt�riumok jutnak szerephez. Elõid�zhetik a betegs�get a hall�j�ratba ker�lt idegen t�rgyak ( pl. tokl�szok ). Mechanikus kiv�lt� ok lehet a bõr s�r�l�se harap�s k�vetkezt�ben, a f�l �lland� r�z�sa, d�rzs�l�se, a t�lz�sba vitt mechanikus tisztogat�s. Okozhatj�k a gyullad�st parazit�k, pl. r�hatk�k, tetvek, gomb�k. Jellemzõ t�net, hogy a kutya nyugtalan, fej�t, f�l�t �lland�an r�zza, f�l�t, f�lt�v�t �lland�an vakarja, d�rzs�li. Ha a k�lsõ hall�j�rat gyullad�s a k�z�p-, illetve a belsõ f�lre is �tterjed, a kutya a fej�t a beteg oldal fel� tartja, nem tud egyenesen j�rni, a beteg oldal fel� dõl. A hall�j�ratb�l v�lad�k sziv�rog, az a k�rnyezõ bõrre, szõrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot �raszt. A f�l f�jdalmas. A f�lt�k�rrel v�gzett vizsg�lat sor�n a enyh�bb esetben a hall�j�rat bõre kipirosodott, esetleg a h�m lev�lt, a bõr nagy mennyis�gû f�lzs�rral vagy p�rk�kkel bor�tott. S�lyos esetben hall�j�rat bõre gennyes gyullad�sos, kifek�lyesedik, v�g�l ak�r a dobh�rtya is �tszakadhat. Id�lt esetben a bõr megvastagszik, azon n�ved�kek k�pzõdnek. A gy�gykezel�s l�nyege a helyi beavatkoz�s. A hall�j�ratot f�ltiszt�t� folyad�kkal k�m�letesen, de alaposan kitiszt�tjuk. Az idegen t�rgyat halad�ktalanul elt�vol�tjuk. A parazit�s vagy gomb�s oktan� gyullad�sokat a kiv�lt� oknak megfelelõen kezelj�k, oldatokkal vagy speci�lis f�lcseppekkel. J�t�kony hat�s� a gyullad�scs�kkentõ f�lcsepp becs�ppent�se. Gennyesed�s eset�n speci�lis antibiotikumos f�lcseppeket alkalmazunk. Az id�lt elv�ltoz�sok gy�gyszeres kezel�se kev�s sikerrel j�r, ez�rt ilyenkor t�bbnyire mût�ti megold�st v�lasztunk.

Kuty�k k�tõh�rtya-gyullad�sa

A kuty�k leggyakoribb szembetegs�ge. Ha a gyullad�s sor�n termelõd�tt v�lad�k sav�s, k�nnyszerû vagy ny�lk�s, akkor k�tõh�rtya-hurutr�l, egy�b esetekben k�tõh�rtya-gyullad�sr�l besz�l�nk. Leggyakoribb form�k a heveny �s id�lt k�tõh�rtya-hurut, a t�szõs, gennyes �s �lh�rty�s k�tõh�rtya-gyullad�s. Okai k�z�tt szerepelhetnek szembe ker�lt idegen testek ( pl. rovarok ), a szemh�j hib�s be- �s kifordul�sa, a szemh�j pillaszõreinek szab�lytalan �ll�sa, mint mechanikai okok, k�miai anyagok ( pl. enyh�bb savak, illetve l�gok, valamint mar� hat�s� vegyszerek pl. oltott m�sz), vitaminhi�ny ( pl. A-vitamin hi�ny ), v�rusos fertõzõ betegs�gek ( pl. szopornyica ), illetve erõs napf�nysug�rz�s. Sokszor tart�s mechanikai hat�sok, por vagy f�st id�zik elõ. Gennyesztõ bakt�riumok is okozhatj�k. A k�tõh�rtya kipirult, duzzadt, f�jdalmas. A kutya belsõ szemzug�nak t�j�k�n ny�lk�s-hurutos, esetleg gennyes v�lad�k jelenik meg, ez csorg�t alkothat. A szemr�s a norm�lisn�l szûkebb. A k�tõh�rtya alatti nyirokt�szõk megduzzadhatnak. Fokozott a k�nnyez�s, a kutya vakarja, d�rzs�li a szem�t. A b�ntalmat s�lyos f�nyker�l�s �s f�jdalmass�g is k�s�rheti. S�lyosabb esetben �ltal�nos t�netek is megfigyelhetõek ( l�z, b�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g ). �lh�rty�s k�tõh�rtya-gyullad�s eset�n k�tõh�rtya fel�let�n v�konyabb, k�nnyen lev�laszthat� �lh�rty�k tal�lhat�ak. Ezek az �lh�rty�k hosszan elh�z�d� esetekben az alappal szorosan �sszef�ggenek �s nehezen elt�vol�that�ak. A szembe ker�lt idegen testeket halad�ktalanul el kell t�vol�tani. Egy�b esetekben a kiv�lt� k�rokok kik�sz�b�l�se �s szemcseppek, szemkenõcs�k felhaszn�l�sa sz�ks�ges. Antibiotikumos kezel�st helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban �ltal�nos t�netek l�ptek fel, akkor tabletta vagy injekci� alkalmaz�sa is sz�ks�ges. A vegyszereket azok term�szet�vel ellent�tes savval, illetve l�ggal k�z�mb�s�tj�k.

Idõs kuty�k, idõskori betegs�gek

A mai kuty�k, ak�rcsak a mai emberek, hosszabb �letûek ap�ikn�l. A kuty�k m�g �gy is csak ritk�n �lnek 17 �vn�l tov�bb. Ez a kor emberi m�rt�kben 96 �vnek felel meg. Az emberi korral val� �sszehasonl�t�sn�l a kutya elsõ �v�t 14, a m�sodikat 7, �s minden tov�bbi �vet 5 �vnek sz�m�tunk. A nagy termetû kuty�k t�bbnyire hamarabb �regednek, mint a t�rp�k. A nagyon kifinomult szervezetû, fajtatiszta egyedek, az elh�z�sra hajlamos nagy testû kuty�k �ltal�ban r�videbb ideig �lnek, mint a kis testû, a nem elh�zott vagy a kever�k kuty�k. Kuty�ink �letkor�t sz�mos k�lsõ t�nyezõ befoly�solja. A term�szetellenes tart�sm�d, a kev�s mozg�s, a szennyezett levegõ, a nem megfelelõ t�pl�l�k, a stressz, stb. mind-mind eg�szs�gront� t�nyezõ. M�r a tizen�ves kuty�k gondoz�s�n�l is figyelembe kell venn�nk a korukat. Az idõs �llatnak �ltal�ban j�t tesz, ha vitamint �s egy�b kieg�sz�tõket adunk neki. Leggyakoribb idõskori probl�m�k: elh�z�s, sz�vbetegs�g, m�jel�gtelens�g, cukorbetegs�g, veseel�gtelens�g, �z�letgyullad�s, fogk�vess�g, a hall�s r�szleges vagy teljes elveszt�se, a szõrzet �ltal�nos �llapot�nak roml�sa, b�ls�rreked�s, a szemlencse elhom�lyosul�sa, daganatos betegs�gek, �regkori tompults�g, stb. �sszess�g�ben a kuty�k szervezete, szervei az �vek folyam�n elhaszn�l�dnak, tev�kenys�g�k zavart szenved, benn�k k�ros elv�ltoz�sok, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak benn�k. A biol�giai szervezetek �reged�s�t k�s�rõ jelens�gek vizsg�lat�val a gerontol�gia foglalkozik. Az �llatorvos-tudom�nyban manaps�g az egyre nagyobb t�rt h�d�t� kiv�l� kieg�sz�tõ mûszerek �s laborat�riumi m�rõeszk�z�k seg�ts�g�vel megjelent az idõskori szûr�s lehetõs�ge a kedvenc �llatokn�l is, amelynek l�nyege az idõs�dõ kutya kivizsg�l�sa. Ez mag�ban foglalja a v�rvizsg�latot, vizeletvizsg�latot, r�ntgen-, EKG- �s ultrahang-vizsg�latot a legfontosabb fizik�lis vizsg�laton k�v�l. Ezeket a vizsg�latokat �rdemes m�r a kutya hat�ves kor�t�l elkezdeni �s aj�nlatos legal�bb �vente megism�teltetni. Az �gy kapott leletek t�j�koztat�st adnak az �llatorvosnak a kutya �ltal�nos �llapot�r�l. A vizsg�latok l�nyege pedig �ppen az, hogy �gy az idej�ben felfedezett elv�ltoz�sok gy�gy�t�si kil�t�sai l�nyegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak k�sõn felfedezett esetek�.