rzkszerveik
A kutyk nagyon rzkenyek az ingerekre. Legkevsb a fny vltozs zavarja õket, annl inkbb viszont a kiabls zene, vagy pldul a parfm, a szalmikszesz pedig valsggal ktsgbe ejti õket. A kutyk idomtsa mg korn, egyves koruk elõtt, de sokszor mr flves korukban megkezdõdik. Elõszr csak bent a szobban az engedelmessgre tantjk, majd a szabadban folytatjk. rtelmi kpessgk viszont nagyon klns. rtelmk s tanthatsguk sokkal vltozatosabb mg felptsknl is. Az egyik faj pldul pillanatok alatt megtanul brmit, msokat viszont szinte lehetetlen betantani. Van olyan amelyet pillanatok alatt meg lehet szeldteni, viszont vannak olyanok amelyek szinte soha nem szeldthetõk meg. Amit az egyik gyûll s nagy vben elkerli, azt a msik szinte keresi, mert annyira szereti. Pldul az uszkr nknt belemegy a vzbe addig a kuvaszt nem lehet a hzbl sem kivinni. A betantott szelindek egyetlen intsre rtmad akr az emberre is. Az uszkrt viszont nem lehet rusztani az emberre. A vizslnak olyan j szimata van, hogy a vadkeressre nagyon alkalmas, a hossz ht tacsk viszont brmilyen gdrbe kpes bemszni, gy a borz regbe is. A mszros kutya kpes lefogni a marht. A psztor kutyk Pl.: puli , komondor pumi stb. nem flnek a farkastl sem, ezrt fõknt nyjak õrzsre hasznljk. Az jfunlandit nagyon kivlan szik s bukik a vz al, gy a fuldokl embert is kpes kimenteni a vzbõl. Az agrnak igen csekly az rtelme, ezrt idomtani nem igazn lehet, gazdjt sem szereti, viszont azt nagyon szereti ha idegenek simogatjk. Tudomnya csupn a nylvadszat. A vizsla az apr vadak vadszatra a legalkalmasabb. A kutya mint minden ms llat maga is elrulja, hogy mire a legalkalmasabb. Az leb pldul csupn arra val, hogy az ember knyeztethesse. A vadszkutyk viszont kitûnõ szimatukrl nagyon nagy gazda irnti szeretetkrõl hresek. A spicce s a kuvasz nagyon rtelmesek s kitûnõ hzõrzõk. A szelindek kevsb rtelmes, de kitûnõ hzõrzõk s nagyon hûsgesek. Az embert vakon kveti nem trõdik sajt letvel sem, mindent megtesz az embernek. A legrtelmetlenebb mindkzl a mopsz. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
