Epilepszia

�t �ves cocker sp�niel betegem hetek �ta a nap 24 �r�j�nak a z�m�t azzal t�lti, hogy a konyhaasztallal szemben hasra fekszik �s az asztal alatt n�z egy l�thatatlan t�rgyat. Ha sz�l�tj�k, nem figyel fel a h�v�sra, azut�n hirtelen feleszm�l �s �li tov�bb az �let�t. Ez az un. „t�voll�t” epilepszia, de mindenk�ppen gy�gykezel�st ig�nyel.

*

N�gy �ves sk�t juh�szkutya a nap z�m�t azzal t�lti, hogy lyukasra nyalja a sz�nyeget. Id�nk�nt felhagy ezzel, majd �jra folytatja. Azonnali antiepileptikus kezel�st ig�nyel, nemcsak az �venk�nti sz�nyegv�s�rl�s miatt.

*

N�gy �ves kever�k kan kutya �l az ajt� el�tt �s a szem�vel egy l�thatatlan l�gy r�pk�d�s�t figyeli. Igen gyakori epilepszia t�pus kuty�n, azonnali antiepileptikus kezel�st ig�nyel, ugyanis ennek hi�ny�ban a j�l ismert g�rcsrohamok jelentkeznek h�napok vagy �vek m�lva.

*

A laikus k�ztudatban az epilepszia t�netei „j�l ismertek”, ny�lz�s, r�ng�g�rcs�k, eszm�letveszt�s. Tudni kell, hogy az epilepszia t�nettana igen v�ltozatos, nem t�rv�nyszerû, hogy az �llat a roham alatt az eszm�let�t elvesz�tse, �s g�rcs�s �llapotba ker�lj�n, b�r kuty�n�l ez a leggyakoribb rohamt�pus.

Sok esetben nagyon s�lyos g�rcsrohamokkal hozz�k a rendel�be a kuty�t, azonnali kik�rdez�se a tulajdonosnak, – mik�zben az �llat �llapot�t igyeksz�nk stabiliz�lni – sokszor f�nyt der�t arra, hogy nem epilepszi�s az �llat, hanem alkalmi rohama van. Hirtelen �rte az eg�szs�ges agyat valamilyen durva k�ls� hat�s, melynek k�vetkezt�ben az �llat epilepszi�s t�neteket produk�l. F�ny der�lhet a k�ls� kiv�lt� okra, pl.: egy val�sz�nûs�thet�en szabad forgalmaz�s� csigairt� m�reg kisz�r�sa egy meghat�rozott ter�leten s�lyos „j�rv�nyos epilepszi�s” rohamokat produk�l. Ilyenkor �rkeznek nagy sz�mban 24 �r�n bel�l a rendel�be azonos, s�lyos idegrendszeri t�netekkel a kuty�k. Nem val�di epilepszi�r�l van sz�. Az azonnali t�neti ter�pi�ban r�szes�lt �llatok egy �ra m�lva saj�t l�bukon t�netmentesen t�voznak a rendel�b�l, �s mivel a kiv�lt� ok t�bb� nem fog jelentkezni, �gy az epilepszia sem. A val�dia epilepszia ok�t a legritk�bb esetben tudjuk kider�teni. Nagy seg�ts�g az EEG k�sz�l�k. Meglep�, mennyire hasonl�t a hum�n �s a kutya-macska epilepszia. Sok a hasonl�s�g az elv�ltoz�sok, a rohamt�netek �s az EEG – g�rbe k�z�tt. Neurol�gus f�orvos asszonnyal k�z�sen �rt�kelt eredm�nyt adapt�lom az �llatgy�gy�szatban. A ki�rt�kel�shez azonban szem kell �s �ri�si tapasztalat, az EEG g�rbe nek�nk mindent elmond. P�ld�ul arr�l a kilenc �ves, �r�kk� nyugtalan vizsl�r�l, amelyr�l kider�lt, hogy a nagyon magas v�rnyom�sa k�vetkezt�ben t�nkrement a sz�rke�llom�nya �s emiatt hetente k�tszer-h�romszor komoly epilepszi�s rohamai voltak. Egy h�napja szedi az antiepileptikumot, a v�rnyom�scs�kkent�t �s a vizelethajt�t. Az�ta t�netmentes.

Sosem szabad belenyugodni, v�g�rv�nyes sorscsap�snak elk�nyvelni az epilepszi�t �s k�s�rletet sem tenni a betegs�g gy�gykezel�s�re. A mai diagnosztikai �s ter�pi�s lehet�s�gek birtok�ban, az epilepszia betegs�gben szenved� �llat rohammentess� tehet�, vagy legal�bbis a rohamok sz�ma annyira cs�kkenthet�, hogy ez megfelel� �letvitelt biztos�t az �llat �s tulajdonosa sz�m�ra.

Dr. Kiss Gabriella
T� utcai Mag�n �llatk�rh�z
1045 Bp., T� u. 70. Tel.: 06-1/360-0334