Uszk�r �ri�s (Caniche Grand)

�ltal�nos le�r�sa

Sz�ne: fen�r, fekete, barna, ez�st, apricot (s�rgabaracksz�n�). Marmagass�ga: 45-60 cm. Testt�mege: 25-30 kg.

Az uszk�rt m�rete alapj�n h�rom v�ltozatban teny�sztik: �ri�s-, k�z�p- �s t�rpeuszk�r (a k�z�p �s a t�rpeuszk�r adatait l�sd lejjebb).

Eleg�ns fel�p�t�s�, k�nnyed, szinte lebeg� j�r�s�, �rdek�s megjelen�s� kutya. Feje kiss� elkeskenyed�, test�hez viszony�tva ar�nyos. Szeme barna, m�lyen �l�. Fogazata fejlett, oll�s harap�s�. F�le hossz�, m�lyen lel�g, v�ge lekereked�. Orrt�kre fekete, a barna uszk�rok� gesztenyesz�n� is lehet. Nyaka lebernyegmentes, eleg�nsan �velt tart�s�. B�szke fej�t magasan hordja. Mells� v�gtagjai oszlop szer�ek, p�rhuzamosak, izmosak. H�tuls� v�gtagjai j�l al� t�masztj�k a testet, combjai er�sek, izmosak. Mancsa kicsi, z�rt, ujjai j�l �veltek. Karmai feket�k, a barna uszk�rok�i barn�k. Mellkasa m�ly, hasa eg�szen enyh�n felh�zott, h�ta egyenes. Sz�rzete zsin�ros vagy f�rt�s ny�rj�k.

Viselked�se, tulajdons�gai

Temperamentumos, �l�nk, �ber, rendk�v�l �rtelmes. K�nnyen tan�that� kutya. �rdekl�d�, sz�fogad�, szemf�les Gazd�j�hoz odaad�an ragaszkodik.

T�rt�nete

Sok - egym�snak el�gg� ellentmond� - elm�let sz�letelt m�r az uszk�r eredet�r�l, �se k�ts�gtelen�l a barbet, ez a kit�n� francia vad�szkutya. Rajzok, festm�nyek tan�s�tj�k, hogy m�r a r�maiak �s a g�r�g�k is tartottak jellegzetesen „oroszl�nosra" ny�rt, g�nd�r sz�r�, uszk�r t�pus� kuty�kat Angli�ban az 1500-as �vek elej�n mint vad�szkuty�k jeleskedtek, a c�ri Oroszorsz�gban �s N�metorsz�gban v�zivad�sz apport�roz�s�ra haszn�lt�k �ket. Franciaorsz�gban �rz�-v�d� feladatokat is ell�ttak, s�t a nap�leoni h�bor�kban sok uszk�r k�s�rte gazd�j�t a hadj�ratokba. M�s dokumentumok arra utalnak, hogy a k�z�pkorban, amikor v�ndorkom�di�sok j�rt�k a falvakat, a v�s�rokon egyebek k�z�tt uszk�raik mutatv�nyaival, m�k�ival sz�rakoztatt�k a k�z�ns�get. Egyes kutat�k szerint a r�gies „oroszl�nos" ny�r�s is tal�n onnan eredhet, hogy min�l komikusabbnak hasson a cirkuszokban megjelen� uszk�r.

Az angolsz�sz orsz�gokban french poodle n�ven v�lt is­mertt�, s�t m�g n�lunk is - eg�szen 1930-ig - mint francia pudlit ismert�k, k�s�bb viszont a n�met „pudel" elnevez�s terjedt el vil�gszerte. A sz� jelent�se: loccsan�s a v�zben... Az uszk�r jelent�s helyet �s szerepet kap az irodalomban, a m�v�szetben is. Egyebek k�z�tt Thomas Mann �s Beethoven h�trahagyott irataiban maradtak fenn meghat� feljegyz�sek az uszk�rr�l, de sok k�pz�m�v�szeti alkot�son is szerepel ez a kedves, boh�k�s, �rdekes eb. Toulouse Lautrec is sz�vesen rajzolt „az �ri d�m�k kell�kek�nt" uszk�rt. �rthet� h�t, hogy a fajta rendk�v�l n�pszer� lett az eg�sz vil�gon. Elterjed�s�re, k�zkedvelts�g�re jellemz�, hogy csup�n az Amerikai Egyes�lt �llamokban 1975-ben 200 ezer uszk�rt t�rzsk�nyveztek.

Haszn�lhat�s�ga

lA legt�bb ember sz�m�ra az uszk�r mulats�gos, boh�k�s, pattog�, j�t�kos kis �lebet jelent, ez�rt minden bizonnyal furcsa �tletnek t�nhet besorol�sa az �rz�-v�d� fajt�k k�z�. �m a kutyateny�szt�sben �ppen az az �rdekes �s izgalmaas, hogy mi mindent lehet kezdeni egy fajt�val. A kisebb v�ltozatok val�ban els�sorban kedvenck�nt k�zismertek, de az �ri�suszk�r testi erej�n�l, b�tors�g�n�l, j� szagl�s�n�l fogva nagyon is alkalmas �rz�-v�d� munk�ra. Ide�lis sportkutya. Sajnos, ezt kevesen tudj�k, �s m�g kevesebben haszn�lj�k ki a kuty�ban rejl�, szinte kiv�telesen nagyszer� lehet�s�geket: intelligenci�j�t, temperamentum�t, tanul�konys�g�t. Holott �ppen ezek a tulajdons�gok tett�k lehet�v� sokoldal� alkalmaz�s�t: bev�lt mint hadikutya, ment�kutya, v�zivad�sz, mutatv�nyos eb, h�z�rz� �s test�r.