Uszk�rb�rbe b�jt munkakutya

Az uszk�r egyszerre ismert �s f�lreismert kutyafajta. Nagyon sokan k�lseje miatt viseltetnek el��t�letekkel ir�nta, pedig a laikusok sz�m�ra felett�bb furcsa, oroszl�nos ny�r�sm�d is v�zi vad�szkutya m�ltj�b�l ered. A klasszikus munkakutya fajt�kkal dolgoz�k biztosan nem �rtenek egyet vele, de az uszk�r ugyanolyan �ltal�nos tehets�g, mint p�ld�ul a n�met juh�szkutya. Csak egyszer�en sz�rzete �s – tisztelet a kiv�telnek – sok uszk�rtulajdonos viselked�se miatt haszontalan �lebk�nt k�nyvelik el. Ezt a meg�t�l�st t�kr�zi a fajta m�retv�ltozatainak megoszl�sa is: a legnagyobb a legkev�sb� kedvelt, hiszen aki uszk�r k�lsej� kedvencre v�gyik, �ltal�ban a kisebb m�ret� kuty�kat kedveli, m�g a nagyobb n�gyl�b�ak h�vei nem rajonganak az uszk�ros megjelen�s�rt.

Az Egyes�lt �llamokban a nemzeti fajtaklub nem csup�n ki�ll�t�sokat szervez uszk�rok sz�m�ra, hanem munkaversenyeket is. Az amerikai uszk�rok t�bb sport�gban is �sszem�rhetik tud�sukat fajt�rsaikkal illetve m�s kuty�kkal: az Eur�p�ban is t�bb uszk�r-versenyz�t, s�t vil�gbajnokot felmutat� agility mellett, obedience, nyomk�vet�, k�s�r�kutya �s vad�szvizsg�t is tehetnek az uszk�rok. A Working Certificate megszerz�s�hez szinte csak term�szetes vad�sz�szt�n sz�ks�ges, a Working Excellent Certificate teljes�t�se m�r a gazd�t�l is komolyabb kik�pz�i munk�t ig�nyel.

Ezek a munkatesztek a kuty�k madarak ir�nti �rdekl�d�s�t, v�zszeretet�t, ir�ny�that�s�g�t �s l�v�s�ll�s�g�t teszik pr�b�ra. WC szinten az uszk�roknak t�bbek k�z�tt k�t madarat kell kb. 50 m�terr�l apport�rozniuk talajon, illetve k�t m�sik madarat v�zb�l kihozni. WCX vizsga eset�n a t�vols�g 75 m�terre n�, �s a lel�tt madarak nagyon s�r� boz�tosba is eshetnek. Term�szetesen a WC �s a WCX a feladatok v�grehajt�si form�j�ban (pl. szab�lyos �tad�s) is k�l�nb�zik egym�st�l. Az �ri�s uszk�rok Amerik�ban nemcsak az uszk�r klub rendezv�nyein, hanem retriever vagy m�s vad�szkutya klubok vizsg�in �s versenyein is indulhatnak. Dr. Jacky Hungerland, az amerikai fajtaklub eln�k�nek lobbiz�sa folyt�n az AKC eln�ks�ge 1988 j�nius�ban megszavazta, hogy az �ri�s uszk�rok retrievereknek rendezett vad�szversenyeken is r�szt vehessenek. Sokan cs�v�lt�k a fej�ket hitetlenkedve, de a vad�sz� uszk�rok egyre n�vekv� sz�ma folyamatosan c�folja az el��t�leteket. Sz�mtalan show champion kutya viseli a neve m�g�tt a vad�szvizsga teljes�t�s�t jel�l� c�meket.

Az els� Master Hunter c�met szerz� uszk�r Ch. Bibelot’s Silver Power Play volt, Eileen Jaskowski tulajdon�ban. Az els� h�romszoros champion uszk�r Braylane Betty’s Bein’Bad, aki show champion c�me mellett obedience �s agility Champion c�mmel is rendelkezik. A feh�r miniat�r (k�z�p) uszk�rt gazd�ja, a texasi Joann Neal of Lubbock k�pezte ki �s vezette fel.

A munkatesztekn�l �sszetettebb feladatokat tartalmaz� vad�szvizsg�kon �s -versenyeken el�rhet� Junior Hunter, Senior Hunter �s Master Hunter c�mmel rendelkez� uszk�rok „hunting”, vagyis eur�pai terminol�gi�val �lve, munka oszt�lyban indulhatnak, ahol a t�bbi r�sztvev�h�z hasonl�an tradicion�lis st�lusban, azaz kontinent�lis vagy angol ny�r�sm�dban kell felvezetni �ket.

Az Amerikai uszk�r Klub 2000-ben ind�tott el�sz�r hunting oszt�lyt a National Specialty-n �ri�s uszk�rok sz�m�ra. Sokan kinevett�k ezt a kezdem�nyez�st, ugyan melyik vad�szkutya gazd�ja fogja show-sz�rben felvezetni kuty�j�t, �s ford�tva, melyik show championt fogj�k mocs�rba, v�zbe, boz�tosba engedni? A gazd�kra mindenesetre �szt�nz�leg hat, hogy a munka oszt�lyt a Winners Dog �s Winners Bitch �sszevet�s ut�n b�r�lj�k, �s az oszt�lygy�ztesek konkur�lhatnak a Best of Variety c�m�rt. (Ez Eur�p�ban a Fajtagy�ztes, Best of Breed c�mnek felel meg.

Az AKC a k�l�nb�z� m�reteket az adott fajta v�ltozataik�nt kezeli, melyeknek Best of Variety c�m adhat� a ki�ll�t�sokon.)

Az Egyes�lt �llamokban az FCI �ltal megadott m�retekt�l elt�r�en csak h�rom v�ltozata van az uszk�rnak. A magyarul �ri�snak, n�met�l nagynak (gro�) nevezett standard uszk�rnak csak az als� m�rethat�r�t adj�k meg, mely csup�n 15 inch (38 cm), de a ki�ll�t�si p�ld�nyok �ltal�ban 22–27 inch magasak (kb. 56–68 cm). A miniature poodle m�rethat�ra 10-15 inch, m�g a 10 inch (kb. 25,5 cm) alatti egyedek a toy uszk�rok. Ezzel szemben az eur�pai standard n�gy m�retet ismer el: toy 28 cm alatt, t�rpe 28–35 cm k�z�tt, k�z�p 35–45 cm k�z�tt, �s �ri�s 45–60 cm k�z�tt, de ut�bbiak �ltal�ban 56–62 cm magasak. Az uszk�rt �t hivatalos sz�nben teny�sztik: fekete, feh�r, barna, ez�st �s apricot. N�metorsz�gban k�l�n regiszterben t�rzsk�nyvezik az FCI �ltal m�g nem elismert fekete-cser, fekete-feh�r �s v�r�s sz�n� p�ld�nyokat.

Az uszk�r az egyik legr�gibb kutyafajta, de eredet�t m�ig nem siker�lt pontosan tiszt�zni. Sz�rmaz�s�t kutatva l�pten-nyomon a v�zikuty�ba �tk�z�nk. Ezt a rokons�got er�s�ti napjaink v�zikuty�inak (�r v�zisp�niel, barbet, lagotto romagnolo, stb.) �s az uszk�r sz�rzet�nek felt�n�en hasonl� szerkezete.

Uszk�rszer� kuty�k, oroszl�nos form�ra ny�rva, m�r Augusztus r�mai cs�sz�r kor�b�l sz�rmaz� �br�zol�sokon is szerepelnek. Penturrichio 1454-ben v�zikutyak�nt oszt�lyozta az uszk�rt, a Canis familiaris aquaticus latin nevet adva neki. A n�met „Pudel” elnevez�s a Pfudel kifejez�sb�l ered, mely a Pf�tze sz�nak felel meg (magyarul pocsolya, t�csa). Az angol poodle a fajta n�met nev�b�l alakult ki, m�g a francia caniche a chien canard-b�l eredhet, ami magyarul kacsakuty�t azaz vadkacsavad�sz kuty�t jelent.

A n�met Albrecht D�rer sz�mtalan alkot�s�n is szerepelnek uszk�rok, ez�rt val�sz�n�s�thet�, hogy a XIV–XV. sz�zadban alakult ki a fajta. Spanyolorsz�gban a XVIII. sz�zadban volt az arisztokr�cia els� sz�m� kedvence, amit Goya festm�nyei is bizony�tanak. Franciaorsz�gban t�bbek k�z�tt XVI. Lajos udvar�ban �lt sok uszk�r.

T�bb mint 100 �vvel ezel�tt kezd�d�tt N�metorsz�gban a szab�lyozott uszk�r-teny�szt�s. 1893-ban hozt�k l�tre a mai N�met Uszk�r Klub el�dj�t, a M�ncheni Uszk�r Klubot. A N�met Uszk�r Klubnak napjainkban t�bb mint 8000 tagja van, 16 tartom�nyi �s 130 ker�leti csoporttal. Az els� uszk�r t�rzsk�nyvet 1904-ben adt�k ki, Ferdinand Wirth t�rzsk�nyvvezet� saj�t fekete zsin�ros uszk�r�t, Champion Caro W II-t vezette be egyes sz�m alatt els�k�nt. 1932-ben a francia �s a n�met fajtaklub k�z�sen dolgozta �t a r�gi fajtale�r�st, s az FCI 1936-ban el is fogadta az �jat, amin az�ta n�h�ny kieg�sz�t�st lesz�m�tva nem v�ltoztattak. A k�t nemzet k�z�tti „uszk�r-h�bor�b�l” a franci�k ker�ltek ki gy�ztesen, hivatalosan Franciaorsz�g a fajtagazda orsz�g. Ami a sz�neket illeti, az els� standard 1880-ban a feket�t, a feh�ret �s a barn�t eml�ti. Ez a meghat�roz�s a fajtale�r�sban hossz� �vtizedekig �gy is maradt, azonban a val�s�gban m�s sz�nekkel is lehetett tal�lkozni, m�g tarka egyedekkel is. Az ez�stsz�nt 1966-ban, az apricot-t 1977-ben fogadt�k el hivatalosan.

Az uszk�r kor�bban nem csup�n sz�p volt, hanem a nagyobbakat els�sorban v�zi vad�szkuty�nak haszn�lt�k, de kocsih�z�sra, vakvezet�sre �s terel�sre is befogt�k �ket, s�t a h�bor�ban is sok uszk�r szolg�lt. A kisebb m�retv�ltozatokat a nagyobb m�retv�ltozatb�l teny�sztett�k ki.

A k�z�p uszk�rok szint�n a ny�j mellett dolgoztak, de a t�rpe uszk�rok sem csak a szalonokban arattak nagy sikert, hanem eredm�nyes szarvasgomba-keres� kuty�k is voltak. E sokr�t� feladatk�r bet�lt�s�hez sz�ks�ges j� tulajdons�gokkal napjaink uszk�rjai is rendelkeznek. Egy j� teny�szetb�l sz�rmaz� uszk�r kiegyens�lyozott idegrendszer�, intelligens, tanul�kony, j�t�kos, szil�rd fel�p�t�s� j�sz�g, igazi egy�nis�g. Dobjuk f�lre el��t�leteinket, �s haszn�ljuk ki az uszk�rban rejl� csod�latos k�pess�geket, biztos�tsunk teljes �letet kuty�inknak!

B.G.