A n�i ivarszervek daganatos elv�ltoz�sai gyakoris�guk szerint v�ltozatos k�pet mutatnak, annak ellen�re, hogy el�fordul�suk az elm�lt b� egy �vtizedben megsokszoroz�dott. A petef�szek �s a m�h daganatai viszonylag ritk�n, val�sz�n�leg a fiatalabb korban v�gzett ivartalan�t�s miatt, m�g az eml�tumorok igen nagy sz�mban jelentkeznek. A petef�szek daganatos elv�ltoz�sa (1. �bra) els�sorban az id�sebb (�ltal�ban t�z �ves) kuty�k betegs�ge, kiv�ve az els�sorban fiatal korban (�ltal�ban n�gy �v) jelentkez� teratom�kat. 1.�bra Irodalmi adatok szerint leggyakrabban uszk�rok, kis test� terrierek �s n�met juh�szok betegszenek meg. A legt�bb esetben unilateralisan jelentkezik a k�rk�p, b�r alkalmank�nt az ellenoldali petef�szken �s az endometriumban m�sodlagos ciszt�s elfajul�s figyelhet� meg, ill. k�l�n�sen a granulosa-, thecasejtes �s Sertoli–Leydig tumorok mintegy 30%-a bilateralis n�veked�s�. Ez ut�bbiak �ltal�ban ivari hormonokat is termelnek. A klinikai k�p is ennek f�ggv�ny�ben v�ltozik. A str�m�b�l n�vekv�, �sztrog�nt termel� daganatok m�r kezdeti st�diumban az ivarz�skor tapasztalhat� v�res h�velyv�lad�k, ill. a m�h ny�lkah�rtya hyperlasi�j�n kereszt�l pyometra kialakul�s�hoz vezetnek. Ezzel szemben a petef�szekb�l kiindul� daganatok nagyobb r�sze, mivel hormontermel�se nincs, n�veked�se sor�n viszonylag hossz� ideig rejtve marad, �gy igen jelent�s (le�rtak 15 000 cm³-t is) m�retet �rhet el. Klinikai t�netek els�sorban a k�rnyez� szervekre gyakorolt hat�st�l f�gg�en jelentkeznek (depresszi�, anorexia, vesem�k�d�s �s v�zh�ztart�s zavara, ascites). A petef�szekdaganatok ritk�n k�peznek t�voli metastasist, b�r teratoma eset�n a ves�ben, mell�kves�ben, t�d�ben, csontban �s mediastinalis nyirokcsom�ban k�pz�dhet �tt�t. A metastasist nem k�pz� esetekben az ovariohysterectomia kiel�g�t� eredm�nyt ny�jt, ezzel szemben �tt�tk�pz�d�s eset�n a kezel�s kemoter�pi�val (cisplatin, IP., cyclophosphamide PO., chlorambucil PO.) eg�sz�thet� ki. A m�h- (2. �bra) �s a h�velydaganatok ritk�n, de �sszess�g�ben a petef�szekdaganatokn�l gyakrabban fordulnak el�, ezen bel�l a m�hdaganatok el�fordul�sa mintegy 12–13%. 2.�bra

Ezek a tumorok �ltal�ban benignus jelleg�ek, leiomyom�k �s fibrom�k. A malignus tumorok, leiomyosarcom�k �s laph�m carcinom�k a leggyakoribb t�pusok. A betegek �tlagos �letkora tizenegy �v (5–16 �v). Kor�bbi eredm�nyek alapj�n a leiomyoma �s a fibroma kialakul�s�ban az �sztrusz rendelleness�geinek nincs bizony�tott szerepe, ezzel szemben a lezajlott vemhess�gek n�velik a daganatk�pz�d�s kock�zat�t. A kor�bbi ethinylestradiol-, testosteron- �s megestrol-acetat-kezel�s azonban az endometrium carcinom�k kialakul�s�hoz vezethetnek. Az �tt�tk�pz�sre val� hajlam daganatt�pusonk�nt elt�r�. A leiomyosarcoma nem k�pez �tt�tet, ezzel szemben a m�h carcinoma a t�d�, vese, m�j, mell�kvese �s pajzsmirigy sz�vetben k�pezhet metastasist. A benignus, ill. �tt�tet nem k�pz� daganatok eset�n a seb�szi elt�vol�t�s kiel�g�t� eredm�nyt ny�jt, ami �tt�tk�pz�d�s eset�n doxorubicin IV. ter�pi�val eg�sz�thet� ki. Az eml� daganatos elv�ltoz�sa a leggyakoribb daganatos megbeteged�se a n�ivar� kuty�knak. (3. �bra) El�fordul�sa megel�zi a t�bbi h�zi�llatban ismert gyakoris�got, s�t, a hum�n esetekn�l h�romszor nagyobb ar�nyban fordul el�. 3.�bra Megk�zel�t�en a daganatok fele rosszindulat� �s ezek 50%-a az els� meg�llap�t�skor m�r metastatiz�lt. Els�sorban id�s, 10–11 �ves kor�ak betegs�ge, (2–16 �v). A leggyakrabban �rintett fajt�k az uszk�r, a terrier, a spaniel, a tacsk� �s a n�met juh�sz. Sz�mos t�nyez� n�veli az eml�daganat kialakul�s�nak vesz�ly�t, azonban a k�zhiedelemmel ellent�tben az els� ell�skori �letkor, a rendellenes ivari ciklus irodalmi adatok szerint sem tartozik ezek k�z�. Az ivari hormonok jelenl�te azonban jelent�s szerepet j�tszik a daganat kialakul�s�ban. A kutyaeml�-daganatok mintegy fele �sztrog�nreceptor- (ER) pozit�v �s 45–50%-a ER- �s progeszteron-receptor- (PR) pozit�v. Eg�szs�ges egyedekkel �sszehasonl�tva ER-b�l kevesebb, PR-b�l t�bb tal�lhat� a daganatsz�vetben. A t�l�l�s szempontj�b�l a mindk�t receptor pozitivit�s volt a legkedvez�bb, szemben a legr�videbb t�l�l�si id�vel, mikor sem ER sem PR jelenl�te nem volt igazolhat�. Emellett t�bb vizsg�lati eredm�ny is azt mutatja, hogy a t�bbsz�r alkalmazott, hossz� hat�s� progeszteron-k�sz�tm�nyek fokozz�k a daganatk�pz�d�s lehet�s�g�t. A recid�va-k�pz�d�s a kev�ss� differenci�lt daganatokn�l mintegy 90%, a k�zepesen differenci�ltakn�l 68% �s a differenci�lt t�pusokn�l 24%. Egy tanulm�ny szerint a rosszindulat� eml�daganatban szenved� kuty�kon a csak a daganat elt�vol�t�s�val v�gzett mastectomia 75%-ban k�t �vn�l r�videbb t�l�l�st eredm�nyezett. A r�szleges, ill. a t�bb eml�r�szletre kiterjed�, vagy malignusdaganat eset�n v�gzett tot�l mammaectomia �s nyirokcsom�-elt�vol�t�s mellett, az egy id�ben v�gzett ovariectomia egyes vizsg�lati eredm�nyek szerint a t�l�l�si id�t megh�romszorozt�k. Metastasis eset�n anti�sztrog�n-, doxorubicin- �s cisplatinter�pia aj�nlott. Dr. Thur�czy Julianna